A nevem Liza és egy átlagos tinilány vagyok. Szűk családi körben nevelkedtem anyával és apával, sajnos a többi családtagom meghalt, ezért szüleim igyekeztek mindent megadni nekem, hogy ne érezzek semmiből se hiányt. Szóval ezt leszámítva boldog életem volt, de az a bizonyos nap mindentmegváltoztatott
Épp new yorkba utaztunk, mert én megakartam nézni a szabadságszobrot. Az Én unszolásomra mentünk volna oda, a szüleim tiltakoztak, de persze makacskodtam, így ők jó szülők módjára beleegyeztek. Ez az út egy végzetes hibának bizonyult , elvesztetem a "családomat" pont amikor London felett repültünk s a gép lezuhant. A kórházban azt mondták, hogy rajtam kívül még két ember élte túl a balesetet, reménykedtem, hogy a szüleim legyenek azok, de nem úgy történt. Ekkor magamat kezdtem el hibáztatni, hisz ha én nem vagyok ilyen makacs, akkor a szeretteim még mindig élnének, ráadásul én megúsztam egy kis kartöréssel. Magamba zuhantam és már tizennégy évesen drogozni kezdtem. Nem kerültem gyermek otthonba a sok pénznek köszönhetőnek amit még a szüleim hagytak rám. Igen gazdagok voltunk, de ez most nem lényeges. Minden szétesett hetek alatt, már majdnem öngyilkos lettem, mikor rá nem találtam egy nagyon helyes srácra: Niallra. Niall megváltoztatta az életem, újra szerettem, újra szerettem magam. 15 éves koromban át költöztem vele Írországba egy albérletbe. Maura aki Niall anyja nem annyira örült hogy ilyen fiatalon összeköltözünk, de végül megbékélt ezzel. Ő, már mint Niall nagyon romantikus fiú volt. Lefekvés előtt mindig énekelt nekem gitárkísérettel egy szép dalt, azután egy csókot adott és elaludtunk. Mindig ő főzött nem mintha én nem tudtam volna, csak ő nem engedte. Emlékszem az első randinkon rózsa szirmokkal lepte el a pokrócot amin piknikeztünk, és azt hiszem volt még körülöttünk pár illat gyertya is. Még Reggel is csókkal keltett és tálcán hozta be a reggelit, egyszóval minden remek volt, amíg nem jelentkezett az X-factorba. Onnantól nem hívott még a sms-ekre sem válaszolt, aztán eltelt egy év, két év, három év, és én lassan felnőttem s Niall teljesen elfelejtett. Mindig nézem a youtuben a zenéiket videójukat és mindig küldtem gratuláló sms-t minden egyes díjátadójuk után, de semmi válasz. Mindig sírtam amikor hírbe hozták egy újabb lánnyal, ilyenkor a szívem szakadt meg, ő sose csalt volna meg, biztosan a hírnév miatt felejtett el így, de én kitartok mellette , hisz szeretem......
küzdök a szerelméért....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése