Egy kis veszekedés

Reggel iszonyatos nagy veszekedésre keltem . Niallhoz kaptam kezem, de ő nem volt ott. Nemsokára össze állt bennem a kép . Biztos Niall miatt veszekednek így. Bele bújtam a mamuszomba és  lefelé siettem a földszintre. Amikor leértem a lépcsőn mindenki mosolyt erőltetett a szályára.
- Most komolyan mi történt itt? Mért veszekedtek? Kérdéseimre nem kaptam választ és mintha mi sem történt volna újra veszekedni kezdtek egymással. Kicsit megbántottak azzal,hogy észre se vettek. Amikor már vagy hatodszorra nem válaszoltak nekem iszonytos nagy düh uralkodott el bennem  Megmarkoltam egy kabátot a sok közül és egy szál pizsibe hagytam el a házat. Épp hogy csak kiértem a kapun fotósok rohamoztak meg. Már csak ez kellet ! Gondoltam,majd eltakartam kabátommal az arcom.  Odébb álltam, de még mindig követtek. S közben ezekkel a kérdésekkel halmoztak:
- Mit csináltál az "1D" házba?
-MI A NEVED?
- Te vagy az új Vándí barátnő? Minél többet kérdeztek , annál gyorsabban szedtem a lábaimat.Futni kezdtem. Hátra néztem, de még  mindig a nyomomban voltak,mint a kopók. Szaladtam ahogy csak bírtam szusszal, szerencsére voltak olyan lomhák ezek a fotósok, hogy nem értek utol. Nagy levegőt vettem és  kovályogni kezdtem. Nem ismerem annyira ezt a várost, ezért is jó most egy kicsit kiruccani. Az előbbi jelenet furcsa volt nekem, hisz még sosem vett körül ennyi ember.Nem is értem hogy bírják ki ezt a nyüzsgést maguk körül a fiúk.Úristen már megint róluk beszélek! Pedig most egy darabig minden velük kapcsolatos dolgot hanyagolnom kell. Ki kell szellőztetnem a fejem . Megforgattam szemeimet és már indultam is felfedezni a várost , igaz még bekell ahoz szereznem egy két normális ruhát =D


**********


Zayn szemszöge:
- Hé srácok  hol van Liz?-kérdeztem a nagy vita közepette.
- Nem tudom! vakarta meg Niall a fejét.
- Talán meg kéne keresni! - Mondta az írmanó.
- Nem mondod? Megforgattam szemeim és becsaptam az ajtót.
Kimentem a kapun és ordítottam Liz után, persze hiába. Gondoltam a szobájában van és alszik, ezért bementem volna, de az utca másik felében megpillantottam Harry kocsiját. Ő már messziről integetett, innen tudtam hogy ő az. Leparkolt előttem , majd kiszállt a járműből.
- Csá haver!
- Hello!
- Fáradtnak látszol Hazz ! Nem jössz be?
- Szerinted nem gondoltam még erre!- Bosszankodott Harry.
- Jól van,nem azért mondtam !
- Jó BOCSI, CSAK szar volt az éjszakám. Megtörölte homlokát, majd idegesen hajába túrt. Kinyitotta a hűtő  ajtaját és mindent kivett belőle , amit talált. Csinált egy szendvicset , majd mikor megette még egyet és még egyet készített. A telefonjához kapott és pizzát rendelt!
- Uhh neked aztán van huzatod!
- Nem csoda , egynapja nem ettem
- Értem, de én is kérek! Szúrós szemmel néztem rá és ezt követően el is nevettem magam.
- Milyet kérsz?
- Minden legyen rajta kivéve ananászt! El makogta ezt a telefonba és , mint aki jól végezte dolgát, huppant le a kanapéra. KIS HÍJÁN EL IS ALUDT, DE még idejébe szóltam rá.
- Hazza ! Ne aludj!
- De , MOST ÉRTEM HAZA!
-Nincs, De!ÍGY IS KÉSTÜNK MIATTAD Az ALBUMMAL!
- Miattam? Hangja eltorzult , zöld szemei  szikrákat szórtak. Ha szemmel lehetne őlni , engem minden bizonnyal már rég legyilkolt volna .
- Igazán! Ez mind Niall miatt van!
- Shh! Nyugi tesó! Mint barát a barátot öleltük meg egymást. De akkor belépett az emlegetett szamár és újra elszabadult a pokol

12. rész Tűnj el!

 Tudom hogy rövid lett, de nem akartam tovább húzni. Meg amúgy sincs sok olvasó, talán csak magamnak írok. Min egy  majd csak  lesz valami, Szeretnék pár piát , ha lehet. Jó olvasást!

Na végre,hogy beengettél! Tette csípőre Liam a kezét. Átölelt , majd szóra nyitotta ajkait.
- Nyugi Liz! Nem lesz semmi baj! Megoldjuk!
- Nem,nem értesz  te semmit! Búgtam bele a fülébe. Könnyeim utat törtek. Fájt, hogy Niall, így bánt Harryvel és , hogy vele együtt még engem is bántott. Liam mellkasához fúrtam fejem. Arcán a megdöbbenés látszott. Én amint megláttam fény sebességgel toltam el magamtól a fiút.
- Khm szóval most mit csinálunk?- Szólalt meg végül Liam.
- Semmi, csak várjuk,míg elmegy innen!
- Jó kis haditerv! Mondta gúnyos mosollyal a száján!.
-  Jaj istenem, elvgre Niall is a banda tagja!
- Igen, de bántotta a másik barátunkat! Nem emlékszel! Emelte fel a hangját. Kifújta a levegőt,majd vissza ült mellém. Beletúrt barna hajába és kezeit tördelve merengett el gondolataiba. Aztán széles mosoly hagyta el szályát. Gesztenyebarna szemei, mintha felragyogtak volna. Furcsa volt ez nekem . Az előbb még önmagából kikelve ordított most meg tök vidám.
- Mi van Liam!
- ŐŐ semmi!
- Mi az a semmi! Én is akarok mosolyogni! Mondd el! Légyszi, légyszi!
- Jól van na, elmondom, de ne mondd el senkinek se!
- Igenis uram! Tisztelegtem, s ezen nagyokat nevettünk.
- Bocsánat hogy nem mondtuk el, de tudod én szakítottam a barátnőmmel, Sophiával,mert Anne íránt többet érzek!
- Ugye nem az az A-nak (Éjnek ) hívok??
- Igen, pontosan az az Anna ! Szemeim tágra nyíltak a csodáról. Egyszerre dühös voltam, hogy nem mondták el, másrészt pedig örültem a boldogságuknak.
- Akkor nem haragszol?
- Miért is haragudnék, hisz ez csodálatos! S Liyumm nyakába borultam. Na jó, azért nem kellett volna ennyire megörülnöm, de én ilyen vagyok.
- És mióta tart ez a kis "szerelem"?
- Amióta Harryt elintészte az Írmanó!
- Wow ! Ami minket ketté szakított Ninivel, az össze hozta A-t és Liamet! Szuper! Itt mindenki boldog rajtam kívül! Szemeim szikrát szúrtal, még én sem értem miért, lesiettem a földszintre, ahol javában folyt az ordítozás.
- Tűnj innen! Nem érdekelsz  senkit  te seggfej! Hallottam, ahogyan Anna , Louis, Zayn, és Perrie javában vitatkozik nem mással ,mint Ninivel.
- Az istenért hagyjátok abba! Mindenki engem nézett. Niallhoz szaladtam, hogy kidobjam, de nem tudtam.  Erőm elhagyott. Talán csak a szívem nehezedett el. Az ír srác bűzlött a piától ebből kikövetkeztettem, hogy részeg. Állításom beigazolódott. Niall össze-vissza beszélt! Főleg, hogy bocsássak meg neki. A szívem szakdt meg miatta, pedig nem kéne. Megragattam a srácot és ágyába cipeltem.
- Valaki segítene?
- P... persze, azzal Zayn megfogta a lábát.
- Még valaki? A többiek megrázták a fejüket, és ásítást színleltek. Zaynel becipeltük a szobába, és pár szót váltottunk.
- Ugye most Niall elrontotta a bulit?
- Úgy látszik igen!
- Sajnálom!
- Ne sajnáld, ez az ő hibája!
- Hidd el, az enyém, ha én nem furakodok vissza az életébe még mindig jó barátok lennétek! Zayn megdörzsölt szemeit,majd ásított egy nagyot.
- Azt hiszem megyek aludni!
- Te nem jössz?
- Én Niallel alszok!
- Értem, akkor jó éjt!
- Neked is! Fúú!  Bemásztam Nini mellé és simogatni kezdtem haját és játszadozni kezdtem szőke fürtjeivel , mint régen . A fejemből újabb és újabb emlékek törtek elő. A közös pillanatok, amik felbecsülhetetlenek számomra. Talán ez az este kellett ahhoz, hogy megbocsássak neki. Talán nemsokára a fiúk is megnyugszanak. Ekkor pilláim elnehezedtek, hogy elrepítsenek álom országba.

11.rész A halloweni buli

Liza , mi a baj! Gyere be! Szólított meg Louis. Én nem reagáltam rá,ezért megfogta kezem és fejét a képembe dugta .
- Hahó! Föld hívja Lizát! Kezét szemem előtt hessegette. Amitől én pislogni kezdtem és bementem a házba.  Liam a fotelben ült és popcornt zabált. Louis, pedig a konyhában keresgélt valami.t
- Mi a baj Boo bear!
Semmi,csak nem tudom hova dugta Perrie a cukrokat.
- Perrie? Ő ki?
- Már találkoztál vele!
Ha tudni szeretnéd Zayn jegyese!
- Vagy úgy! Így már értem.
- Apropó Zain! A kék szemű ficsúr fölkiabált az emeletre.
-Zayn Perrie ! Itt van Liz és Anna!
- És kit érdekel? Válaszolt vissza az előbb említett  személy. Mire Perrie jött le a lépcsőn!
- Szia csajszi! Azzal megölelt?
- Nem tudod hol vannak a cukrok?
- Jaj Louis mondtam, hogy nem ehetsz több édességet Csípőre tette a kezét és szúrós szemekkel nézett a fiúra.
- Nem nekem kell. A vendégeinkek!
- Értem, azzal beszálguldott a konyhába és kivett nyolc csomag m&ms et . És nekem adott ebből négyet.
- Köszi,de nem kellet volna, Louisnak csak viccből mondtam, hogy adjon cukrot.
- Nem baj Liza! Legalább nem esznek annyit ezek a srácok.
- Nagyon rosszak?
- Igen , főleg Harry!
- Kihitte volna! Erre mind ketten nevetni kezdtünk.
Várj Liz még átadom  ezt a kis apróságot Annanak.
-Jó!
Én pedig addig odamentem Louishoz.Úgy tettem mint ő, rákönyököltem a konyha pultra és a többieket néztem. Szomorúnak látszott ezért megakartam vigasztalni.

- Miért vagy ilyen letört!
- Nem vagyok szomorú, csak  Hazznek már rég itt kellene lennie.
- Meg amúgy sem tudom hol császkál  éppen!
- Talán én tudom!
- Tényleg?
- Ahan ! Szerintem Niallhoz ment megkeresni engem!
- Az lehet, mert már nálunk is keresett téged!
- Egy perc, fölhívom.

Harry szemszöge:
Már öt órája , hogy dugóba keveredtem. Mivel,tudtam, hogy ma már nem érek oda Niallhez,ezért felhívtam .Más választásom nem volt. Nem vette fel elsőnek, másodszora már felvette.
- Szia Niall!
- Hello Harry! Mi a baj?
- Őőőő Liz egész véletlen nincs nálad?
- Miből gondolod?
- Jaj Niall,ne legyél ilyen! Nálad van vagy nem?
- Miért lenne nálam?
- Nem tudom, de sehol se találom!
- Nincs!
- Pá Niall, kinyomom,mert hívnak. Ránéztem a telefon kijelzőére, és azt láttam rajta, hogy Liz hívott. Hála istennek.
- Hali Harry, bocs amiért nem hívtalak eddig...!
-Nincs semmi baj, csak mondd el végre hol vagy!
- Az 1D házba!
- Értem!
- Szóval mikor jössz a bulira?
- Milyen buli?
- Halloweni party van,te nem tudtad?
- Ja igen, csak elfelejtettem. Neked is akartam szólni. Bocsika!
-  És hogy előző kérdésedre válaszoljak, még soká érek oda,mert dugóba keveredtem.
- Oké megmondom a srácoknak , hogy ne idegeskedjenek!
- Ok mindjárt csinálok valamit, hátha hátha hamarabb haza érek.

Liza szemszöge:
Harry mihejst  letette a telefont, össze boronáltam a fiúkat.  Mindenki egy helyen volt kivéve Zaynt. Fölmentem hozzá az emeletre. A lépcsők kissé csúszósak és meredekek voltak, de én leküzdtem ezt a fajta akadályt.Sok szoba van itt fent ,nem tudom hol keressem a "rossz fiút". Végül benyitottam az utolsó szobába ami még hátra volt.
- Csak , hogy végre megtaláltalak! Zayn erre fölrezzent, ezután a kezével valamit takargatott. Zavartan viselkedett, így rákérdeztem.
- Mit dugdosol előllem?
- Jah Khm ! Köszörülte meg a torkát.
- Igen, hallgatlak! És csípőre tettem a kezem.
- Noss! Semmi különös ! mondta és körmeit kezdte nézegetni,mint egy lány.
- Tényleg? Akkor gondolom megnézhetem. Kikaptam a kezéből, majd az ágyra feküdtem és olvasni kezdtem. A lapon ez állt:
                                    Kedves Perrie és one direction!
 Uhh mi lehet benne, ha máris így kezdődik. Ahogy ezt gondoltam , Zayn a papírt majdnem kivette a kezemből. Futni kezdtem vele, már majdnem utolért, de én bezártam magam a füribe. Szóval hol is tartottam. Jah Meg van.
                          Kedves Perrie és one direction!

Tudjátok az ember sok hibát követ el életében.Olyanokat amik megbocsájthatok és ami nem. Az én hibámat nem lehet meg bocsájtani.Sajnos. Most persze nem értitek, de nem is baj . Szóval én ezzel csak az akarom tudatni, hogy kilépek az életetekből.Ha keresni kezdtek, felesleges, olyan helyre megyek ahová sose gondoltátok volna, hogy keressetek. Előre is bocsánatot kérek Perrie,amiért magadra  hagylak így  az esküvőnk előtt. Tudd, hogy én szeretlek. Örökre és még azon is túl. 
 1D: Köszönöm srácok , hogy támogattatok és kiálltatok mellettem és, hogy bekerültem a bandába. Életem legszebb három éve volt. A rajongóink csodásak,kár,hogy ki kell lépnem.. Hiányozni fogtok mindannyian  és azeddigi életem. Azért kivánom , hogy az 1d ne bomoljon fel miattam. 
Ui: Tudom nem vagyok jó búcsúzkodásba. XD Sorry: Zayn Malik. 


Elképedten olvastam végig a levelet. Szóval kilép a bandából. Pedig szükségük van rá a fiúknak. Lehet tévedek, de tuti valami hülyeséget csinált. Csak olvasni kell a sorok között. Zayn kopogni kezdett az ajtón, egyre erősebben, majd mikor már be sokaltam,kinyitottam az ajtót.
- Na végre, azt hittem, sose jössz ki onnan! Vigyorgott, miközben ezt elmondta.
- Hát itt vagyok!  Moat örülsz?
- Jól van na!
Hát nem jó! Mondd csak , miért akarsz te lelépni?
- Még is miről beszélsz? Esküszöm , úgy nézett rám aki nem is tudja miről beszélek.Megforgattam szemeimet , majd szóra bírtam ajkaimat.
- Olvastam amit írtál és nagyon meglepett!
- Mi van, te vagy ekkora bunkó, hogy beleolvastál?
- Esküszöm utállak Liza! Ilyenkor értem meg Niallt miért hagyott ott az elején,mert te egy ribanc vagy! Ordította bele a képembe. Őszintén szólva meglepődtem. Könnyeim potyogni kezdtek és a padlóra rogytam. Zayn keze ökölbe volt szorítva, már azt hittem megüt, de nem tette. Inkább leült mellém. Megbánó pillantást vetett rám,ami nem hatott meg. Tovább zokogtam. Kínos csönd lett,amit utálok, amit mint mindig nekem kellet megtörnöm.
 - Te tényleg ribancnak tartasz?A hangom reszketett , mint a nyárfa levél könnyeim még jobban hullottak az eddigieknél.
- Nem!
- Akkor meg mi a baj?
- Ez nem ilyen egyszerű?
- Érdekes, várom a magyarázatott.
- Tudod nehéz most az én helyzetem!
- Elkövettem egy súlyos hibát.. a hangja elcsuklott,majd folytatta.
- Kioltottam egy emberi életet! Az ajkait harapdálta, szinte már véresre és megölelt.
- Úgy örülök, hogy végre valaki megért. Eltoltam magamtól,mert száz százalékos lett a feldolgozottságom.
- Te megöltél egy embert? Biztos van rá ésszerű magyarázat!
- Ch... Egy gyilkosságra?
- Zayn te jó embervagy!
- Igazán? Még azok után is ezt állítod,miután ilyen csúnyán bántam veled?
- Eltaláltad!
- Miért ölted meg azt az embert?
- Este volt,  esett az eső. Bementem egy kocsmába . Pókereztem két csávóval,akiket megvertem. Igazából nem volt náluk semmi érték csak a pisztolyuk és pár font. Én megörültem, és szinte az asztal alá ittam magam. A fiúk fölhívtak,így hazasiettem. Eléggé be voltam csiccsentve és gondoltam kipróbálom a fegyverem. Össze - vissza lövöldöztem a kis utcán, mikor már csak azt láttam, hogy eltaláltak a golyók egy embert, megíjettem ,és a kocsimhoz siettem. Egy rajongó futott a kocsim mögött aki folyamatosan ordította, hogy " I love One direction!Erre én bedühöttem, és hátra felé kezdtem el tolatni, míg végül elütöttem a csajt. Inenntől már homály az egész.
- Értem!

Ne haragudj!

-Ne haragudj!-Azzal hozzám bújt! Boci szemekkel nézett engem egy darabig,maj megszólalatam.
- Miért haragudnák! És mi van a holt testekkel ?
- Azt én sem tudom más napra eltűntek! Fölálltam, és Zaynhez nyújtottam a kezem, és föl húztam. Letörölte magáról a könnycseppeket , ahogyan én is tettem és lefelé kezdtünk menni.
- Szóval miért is hívtál le?
-Harryvel kapcsolatos dologról!
- Jah persze Hazza!
- De ugye tudod, hogy nem kell elmenned itthonról ez miatt?
- Peerie szerett téged ahogy a fiúk is!
- Ez a helyes döntés, de el ne mondd ezt a többieknek.!
- Ok!Végre leértünk a lépcsőn,mire a többiek szúrós tekintetébe ütköztünk. Úristen mi ez a nagy hallgatás.
- Mondjon már valaki valamit ! Huhuuu! Louis hátba bökte Liamet mire ő megszólalt!
- Khm,Khm ! Szóval mi tartott ilyen sok ideig?
- Tudod ,Zayn nagyon ellenkezős tipus. Nevettem el magam, majd a többiek is követtek ebben.
- lIZA! aKKOR MOST MIÉRT IS HÍVTÁL IDE MINKET,
- Szóval!  Harry isten tudja mikor ér ide, mert belekeveredett egy nagy dugóba. Lehet holnap bír leghamarabb ide érni. Nyílt az ajtó és mindenki azt nézte, de nem az akit vártunk , méghozzá Niall.
- Niall te meg hogy kerülsz ide? Kérdezte gúnyosan Louis.
- Senki se kiváncsi rád, hisz Harryt csúnyán megverted! Niallt-t látszólag ez nem érdekelte. Vállat vont és berontott, s mint,aki jól végezte dolgát lefeküdt a kanapéra , be
kapcsolta a Tv-t , majd majszolni kezdte Liam pattogatott kukoricáját. Liam mérgesen nézett az Ír manóra és újabb adagot pattogtatott magának. Senki se mert megszólalni a dühtől, így ez a feladat is rám maradt. Pont akit a legszarabbul érint a "dolog". 
- Miért jöttél ide?
- Közöd?
- Na jó ebből elég! Kikaptam a popcornt a kezéből és felfelé kezdtem húzni a kanapéról Niall-t csak a kaja érdekelte. Úgy kapadozott érte,mint egy kisgyerek. Dühömben kitéptem a kezéből és , hogy el ne veszítsem a fejem felrohantam az emeletre. Liam is velem tartott. Hát sohasem hagynak magamra? Bementem egy szobába,majd magamra zártam és zokogni kezdtem.
- Jól vagy? Kérdezte Liyumm!
- Szerinted? -Szipogtam.
-Bejöhetek?
- Hagyj békén! Nincs más dolgod?
- Van, de te a barátom vagy! Erőt vettem magamon és kinyitottam az ajtót.

10 rész. Meg kell beszélnünk! avagy halloweni kiadás 1

 sziasztok. ehhez csak annyit írok, hogy nehezen,de kész van a 10.rész.  Hettikével  xd, igen így hívom a blog írós füzetemet, sokat dolgoztam. szóval regényeket tudnák írni, de nem szeretném húzni az időt , szóval jó olvasást!


Az ébresztő órám csörgésére keltem. fel. Nyújtózkodtam egyet és bekapcsoltam a tv-t . Pont Liz kedvenc meséje volt benne, ezért a másik szobába siettem, mert nem szeret lemaradni róla.
- Liz! Kezdődik a looneystunes!  Nem láttam sehol,ezért átkutattam a házat. Mivel nem találtam , ezért fölhívtam,de megint csak kudarcba fulladt ez az ötletem is,mert a hangposta kapcsolt be. Dühömben a földre dobtam a telefonomat . Szerencsére el is tört. Hát Mr Styles, hozod a formád,mint mindig! Tehetetlenségembe , nehezen,de elindultam Niallhoz,hátha Liza oda ment, megbocsátani. Kedvenc farmeromat és csizmámat vettem fel a szivecskés ingemmel ,amit még anyától kaptam. Tényleg ,anya!De régen láttam,majd,ha megtalálom Lizát elmegyünk hozzá.  Kinyitottam a hátsóajtót, így a kertbe jutottam pár másod percig gyönyörködtem a virágaimban,majd beszálltam a kocsiba és Niallhoz hajtottam.


Eközben Liz:

Egy kicsit lefagytam,majd folytattam az előbbi mondandómat.
- Szóval Anna, tudod ez nem lesz egyszerű megérteni, én is még csak most kezdem feldolgozni, de tudnod kell... A hangom elcsuklott és a padlót kezdtem el nézni, majd újra erőt gyűjtve fejeztem be mondandóm.
- Szóval Mrs Kate , ő az én anyám is.  Anna lassan leereszkedett a fotelra . Látszott rajta,hogy mindenre számított , csak erre nem. Leguggoltam, és megfogtam a kezét, mint egy élő-halott, pont úgy feszítette ki a szemeit.
- Nyugi, én se hittem,el , de ő mondta el nekem,míg a kórházban lábadoztam! Össze néztek anyuval, majd,mikor ötvenszázalékos lett a feldolgozodsága,végre megszólalt, de nem épp amit vártam a legjobb barátnőmtől.
- Még ilyet mersz állítani? Ezt most komolyan gondoltad, hogy csak így lazán bele mondod a képembe, hogy testvérek vagyunk. Inkább menny haza és soha ne lássalak.! Könnyek gyűltek a szemébe, de elfordult és letörölte azokat. Én lassacskán elindultam. Bár nem szívesen, de ha szeretsz valakit el kell, hogy engedd, és ha vissza jön, akkor tudod meg, hogy igazán szeret.Egy másodpercre megálltam az ajtó előtt és vissza néztem A-re , de ő elfordította fejét, aztán elköszöntem tőlük. Leültem egy padra a házuk előtt és sírtam. Talán nem kellett volna ezt elmondani, de Annnek tudnia kellett az igazságot. Sírni kezdtem , majd az égiek is zokogni kezdtek velem együtt. Az eső lemosta sós könnyeimet vigasztalásképp, ez rajtam látszólag nem sokat segített. Csak úgy potyogtak a könnyeim, a ruháim is átáztak, fáztam és éhes is voltam, na meg persze szomjas. Haza kellett volna mennem Harryhez , de ebben az állapotban semmi kedvem ne volt hozzá. Sajnálom szegény srácot,biztos már halálra agódja magát miattam. Ekkor Annra és és anyát láttam meg .
- Várj Liz! Erre a kijelentésre igazán nem számítottam.  Oda futottak hozzám, majd A szorosan átölelt.
- Szóval m-meg bocsátottatok?
- Persze Liza ! Anyu mindent elmondott és nem tetszettt amit mondott, azt is tudom, hogy eltérített egy repülőt. Remélem te is meg fogsz Lizi bocsájtani neki,mint én!
- Már megbocsátottam! Hazudtam. Rühellem azt a nőt, csak Anna miatt mondtam ezt, nem akartam össze veszni vele újból. Gondolat menetemből Anyu zökkentett ki.
- Ugye bár ma van halloween és van két fölösleges jelmezem! Nem akartok véletlenül cukrot gyűjteni?
- Jaj anyu! Mondtuk szinte egyszerre. MI már kinőttünk belőle!!
- Ne szórakozzatok!
-Látom rajtatok, hogy szeretnétek! Tette csípőre a kezét. Mire Anna elvigyorodott,majd boci szemekkel nézett rám. Tudom mit akart , ezért megráztam a fejem.
- Na , légyszíí!
- Na jó, de ne nyavajogj ennyit,mert nagyon ciki!
- Köszi, köszi! - Ugrott nyakamba tesóm. Miután bementünk a házba, gyorsan fölvettük jelmezeinket. Egyet-kettőt igazított a ruháinkon anyu, majd elégedetten néztük meg a maskaráinkat a tükörben . A ruháink:

enyém:

A-é:

A smink csak annyi volt, hogy beletenyereltünk a sminkes dobozba és a szemünkhöz nyomtuk. Én rúzst is kentem össze-vissza a számra és kész is voltunk. Kaptunk egy-egy puszit, majd elindultunk az első házhoz. Egy kicsit veszekedtünk, hogy ki kopogjon be, de én hősiesen elvállaltam. És,mikor kinyitották az ajtót egyszerre kántáltuk a megszokott mondatot:
- Csakoit vagy csínyt?
- Mondjátok csak nem vagytok ti túl idősek a cukor gyűjtéshez? Annevel egymásra néztünk, majd megválaszoltuk a kérdést.
- Sosem lehetünk ehhez túl öregek.
- Na jól van itt egy kis cukor., most az hiányzik nekem, hogy jól rám íjesszetek! Megsimította a fejünket az idős nő és megköszöntük a cukorkát és odébb álltunk.
 A másik ház sima ügy volt. Nem kérdezősködtek többet ,és már mi se voltunk beszarva . Elérkezett az utolsó ház, az one direction ház. Na ezen már azért veszekedtünk,mert mindkettőnk szeretett volna becsöngetni. Persze,mint mindig , testőrök állták az utunkat.
- Engedjenek, már be minket,mi a fiúk barátai vagyunk!
- Ugyan hölgyeim, elhiszik, hogy sokan mondták ezt nekünk az évek során, de azért megkérdezem a fiúkat, hogy bejöhettek-e!
- Jó!
- A one direction megengedte!
- Mi megmondtuk! Bele nevettünk a képébe és vártunk.
- Amúgy, jók a jelmezeitek!
- Köszönjük, majd az őr elment. Nyitódott az ajtó és Louis lépett ki.
- Cukrot vagy csínyt! Mondtuk cérna hangon,mint a gyerekek.
- Sziasztok! Gyertek be, nyitva van.a kapu.
- Édességet,már nem is kapunk?
- Majd, ha bejöttök! A szemem elsőnek a töklámpásokon akadt meg, öt volt, tehát tuti mind az öt fiú faragott egyet. Niallén az állt " Liz". Milyen aranyos, kár hogy így elszúrta a dolgokat.

Mint látjátok belecsempéztem egy kis Halloweent a blogba. Csak annyit, hogy ez a Halloweenes fíling a kövi részig  tart ,ami kb 2 nap múlva kerül fel.Happy halloween! És remélem gyújtottatok gyertyát az elhunyt szeretteitek emlékére.

9. rész nincs esély

 Hi! Az a helyzet, hogy minden héten egyszer jelentkezek új résszel,bár előfordulhat hogy két hetet kell majd várni,mert ezen kívül 2 blogom is van, úgy hogy így fogom beosztani az időm. azért remélem kapok néhány biztató pipát. nem húzom tovább az időt. Jó olvasást!

Harry szemszöge:
A napok nagyon lassan telnek, mióta kórházba kerültem. A fiúk ha van idejük benéznek hozzám. Liz három napja nem jelentkezett, ami furcsa, hisz megígérte. De sebaj ma fogok kiszabadulni innen és az a lényeg. Niallról csak annyit: megértem  miért ütött meg. Sajnálom őket, hisz ez az egész cirkusz miattam van. Mint már mondtam ma megyek haza. Először is rendbe tettem az ágyat. Összepakoltam a cuccaim, majd fölöltöztem. Megvártam az orvost az adminisztrációval. Nem kellett rá sokat várni, így már röpültem is haza. Nagyon szomorú voltam, mert senki se jött, hogy haza kísérjen.Nemsokkal később Liza rohant felém. Nagyon örültem neki, s oda futottam hozzá.
- Szia Liz!
- Hogy hogy itt vagy?
- Mi az ? Talán nem örülsz?
- Persze, csak már azt hittem nem jössz. - horgasztottam le fejem.
- Bocsi, de sok dolgot elkellet intéznem.
- Semmi baj.
- Csavargunk egy kicsit Liz?
- Hát nem, is tudom...!
- Mire vársz mennyünk! - Liz pimaszul a képembe mosolygott és engem teljesen rabul ejtett.
- Hova megyünk elsőnek?- Kérdezte Liz .
- Bárhova csak ne haza!
- Az jó!-De nem fognak felismerni?
- Nyugi, profival állsz szembe!
- Ó értem.
- Akkor a  Mc Donaldsba mennyünk, mert én már nagyon éhes vagyok.
- Most, hogy mondod,én is. egymásra kacsintottunk és már indultunk is, de előbb fölvettem egy parókát. Mindig van nálam egy. Nem tudjuk mi jön közbe. A Mekiben, mivel Liz három sima hamburgert kért én is azt kértem. Közben kínos csönd lett és azt én oldottam fel.
- Mi jó páros vagyunk.
- Igen. Kicsit zavarba jött láttam rajta.
- ŐŐ nem úgy értettem!
- Tudom! Liz meg simította kezem és  akkor olyan érzésem volt, mintha én lennék a világ legboldogabb embere.



***
Liz szemszöge:

 Kicsit furcsa, hogy Hazz azt mondta idézem" jó páros vagyunk"Remélem megértette küzdtünk nem lehet semmi. Csak barátság. Tök jó volt vele együtt kajálni, beszélgetni. Nagyon aranyos srác és amit a fiúkról beszélt, csodás fiúk mind. Evés után  a H&M-be akartam menni, csak mert tudtam, hogy , a fiúk utálnak vásárolni, főleg ruhát. Vagy is meg akartam őríteni.0
- Harry! - Mi lenne ha bemennénk a H&M- be?-néztem rá boci szemekkel.
- Igen. Imádom a ruhákat !
- Tényleg? Nem is tudtam hogy szeretsz vásárolni ruhákat!
- Hát én más vagyok, mint a többi srác. Tudom...  A férfiak nagy része nem szereti a vásárlást, de én más vagyok. Forgatta meg  szemeit.
- Akkor, most mi lesz? Csak állunk és bambulunk?
- Mennyünk!
- Mint a kisgyerekek a cukorka boltban, úgy szabadultunk be az üzletbe. Sokáig nézelődtünk. Kb tíz ruha volt a kezemben és nem bírtam dönteni melyiket válasszam ezért Harry tanácsát kértem.
- Hazz.-suttogtam a fülébe.
- Mit szeretnél?
- Szerinted melyik ruha legyen?
- Így nem tudom. Próbáld fel egyesével, és majd meglátom hogy állnak rajtad.
- Köszi! Körülbelül olyan ez mint egy divat bemutató, csak egy modellel. S egy nézővel. Bementem egy szabad fülkébe fől vettem az első ruhát és megmutattam Hazza-nak.
Mikor kiléptem Harry arca egyértelmű volt.
- Következő!
- Ez a nadrág  jó?- leptem ki újra.
- Igen.
- Mindjárt fölveszem az utolsó ruhát is, mert nincsenek elegáns ruháim.
- Na hajrá!- Biztatott Hazz. Nem sokára megjelentem előtte, s arcán látszott, hogy nagyon tetszik neki.

- Gyönyörű vagy!
- Köszönöm! Ekkor kicsit eltorzult az arcom, mert megláttam az árát és nagyon nem az én pénztárcámhoz való .
- Mi a baj? Nem tetszik?
- Nem az a baj!
- Akkor?
- Nézd az árát ezt nem bírom kifizetni!
- Majd én kifizetem.
- Ne hülyéskedj! Nem azért lógok veled, mert  pénzes vagy!
- Már pedig kifogom, hisz semmit se adtam még neked. Azzal Hazz kikapta a kezemből a ruhákat és a pénztárhoz ment.
- Még akartál valamit nézni?
- Nem semmit! Végül is ez az egész nap arról szólt, hogy Harryvel boltról boltra és üzletről üzletre mentünk s közben szét járkáltuk a lábunkat. Mit is mondhatnék elég kómásak voltunk, mikor haza értünk.
- Jó volt ez a nap?
- Csodás!
- Holnap megismételjük?
- Felejtsd el! Mordultam  Harryre!
- Most meg mi van veled? Az előbb olyan lelkes voltál.
- Más dolgom van!
- Még is mi?
- Hosszú...
- Liz látom rajtad, hogy valami bánt. Utálom azt, hogy mindenki letudja olvasni az arcomról az érzéseimet. Végül is, Harry annyira idegesített már, hogy elmondtam  hova megyek holnap. Legalább is akartam, de nem lehetett.
- Dolgoznom kell, mert kevés a pénzem. Hazz nagyokat kuncogott ezen, amit nem értettem.
- Ezen most mi volt olyan vicces?
- Látom még mindig ne fogtad fel?
- Még is mit?
- Mi gazdagok  vagyunk. Akár évtizedekig adhatok neked pénzt.
- Köszi! Nem akarok egy ingyen élő lenni, különben is egy kis munkába nem halok bele.
- De nem éri meg kockáztatni! Kacsintott rám Hazz.
- Te milyen bolond vagy!- és az arcába dobtam a kedvenc párnám.
Ő is dobálni kezdett és én is vissza dobtam. Ebből nemsokára párnacsata lett. Hullottak a tollak, prüszköltünk Harryvel, de folytattuk a harcot és ő győzött. Hazza nagyon megörült, annyira, hogy pezsgőt bontott.
- Hú de nagy dolog legyűrni egy lányt! Mondtam pimaszul.
- Te mindig iszol, ha valamit megnyersz?
- Általában nem. Ez egy különleges alkalom.
- Ó, talán még nem nyertél párna csatában?
- Jaj ne már! Te is ezt szoktad csinálni . Nevettem fel.
 Ez csak azért van, mert nálam laksz és megünnepeljük. 
- Á vagy úgy! Mosolyt erőltettem arcomra, mert kurvára nem volt kedvem. Főleg  mert anyuval , aki számomra egyébként sajnos azt kell mondanom halott, tisztázom vele a dolgokat holnap és nem tudom mi fog ebből kisülni. Harryvel karaokéztunk, táncoltunk. S ebből adódóan el is fáradtunk még jobban,mint eddig. Nagyon jó volt vele bulizni. Legalább nem volt addig sem az eszembe Niall.

---
másnap reggel 7 óra:
Osonva vettem az irányt a gardrób szobába, mert nem akartam Harryt fölébreszteni. Sokáig tartó keresés után igaz. egyszerűen, de fölöltöztem. Átvetettem magamon táskám. Bele tettem  egy képet anyáról és rólam és már indultam is kifaggatni anyámat a régmúlt dolgokról. Sikeresen kiértem a házból és mind ezt úgy, hogy nem ébresztettem fel Hazzt. Csodás. Ez a nap legalább jól kezdődik . Csoszogva mentem az aszfalton, mert féltem anya színe elé lépni, de meg kell tennem. Össze szorítottam szemem, majd kezem és úgy mentem egész úton. Kis híján el is tévedtem, ezért A-t hívtam fel:
- Szia A!
- Hello!
- Mit szeretnél?
- Bocs, hogy zavarlak, de melyik utcában is laksz?
- Diamond street!
-Innen már tudom szia!

Anna szemszöge:
Nem tudom mire véljem ezt Liztől, de jól ismerem. Tuti hogy meglátogat, mivel még nem látta a szüleimet. Ezt igazából szégyenlem, mert már lassan két éve vagyunk barátnők és nem látta még a családomat .Úgy, hogy most pont itt van az ideje.
- Anyu, anyuuu!
- Mit szeretnél kicsim?
- Eljöhet hozzánk egy barátnőm?
- Nem is tudom!
- Légyszíí!- néztem rá boci szemekkel, ami  látszólag meg is hatotta.
- Na jó! elvégre még sose hívtál ide barátokat. Ez az. Mondottam magamban és átöleltem anyut.

15 perccel később:

A csöngő hangját hallottam ez nem lehet más mint Liza. El találtam .  Az ajtóban állt és szó nélkül berohant.
- Anna Smith! Ezt meg kell beszélnünk!
- Még is mit?

8. rész. - Elhagylak-

Sziasztok! Ez is rövid lett, mint mindig . Azért ettől függetlenül várom a pipákat és komikat. Nem tom miért, de elveztek a régi pipáim, ha valaki tud segíteni írjon. Előre is kössz. Jó olvasást!


- Ezt meg sem láttam.
- Harry tűnj  innen!
- És ha nem akarok?
-Menj Liz közeléből,  azonnal. Vagy esküszöm megöllek!
- Niall hogy beszélsz vele?
- Most az ő pártjára állsz?
- Nem, senkién.
- Menj ki Liza. Nem akarom, hogy ezt lásd.
- De miért?
- Csak menj ki. Én jó kislány módjára hallgattam Harryre. Hirtelen kijabálást  hallottam. A kilincsre tapadtam mint egy őrült. Egyből a legrosszabbra gondoltam.  Nyissátok ki fiúk kérlek!
- Nem Liz!-szólt dühösen Niall.
- Segíts kérlek.-halottam Hazz segítséget kérő hangját.
- Mi ez a hang?
- Niall és Harry csúnyán össze vesztek. Az ajtót magukra zárták. Betudnád törni?
- Hát megpróbálhatom.  Hosszas próbálkozás után bebírta törni az ajtót. Hazz a földre rogyva találtam meg. Niall az ágyamon ült és fölvette bűnbánó arcát. Én számon kértem, míg Liam értesítette a mentősöket.
-Miért csináltad ezt Harryvel?
- De tudod miit?
-Az lesz a legjobb ha elhúzok innen, mert még engem is szét versz.
- Ezt nem teheted velem.
-Most vissza nyalt a fagyi!
- Kérlek ne tedd ezt velem.
-  Akkor is elmegyek és nem mondom el hova .
----


- Harry jól vagy?
- Nem annyira.
- Fölbírsz kelni?
- Nem. fáj az oldalam és a fejem.
- Úristen, te vérzel.
- A véremet adtam érted.
- Harry te még ilyenkor is hülyülsz.
- Csak miattad , hogy ne aggódj annyira értem. Harry mosolyogni kezdett. Egy pillanatra elmerengtem zöld íriszébe Aztán  mentőket  hívni kezdtem.
- Harry szükséged van valamire?
- Niall kimennél végre, vagy ha már annyira akarsz segíteni, akkor csomagolj neki ruhát, tusfürdőt vagy valamit csak menj innen.Niall nagyon megbánta látszott rajta, de nem élhetek együtt egy ilyen emberrel.
Hazz én mondtam, hogy irántad nem érzek semmit. Niall a szerelmem, de te nagyon makacs vagy és ez az ára neki.
- Kössz! Most azt akarod mondani, hogy én vagyok a hibás , mert majdnem agyonvertek.
- Nem te butus, csak?
- Harry mit tegyek hogy befogd a szádat?. Rosszul vagy, de te csak beszélsz beszélsz, ettől csak rosszabb lesz.
- Liz...
- Ne, te ,csak ne jártasd a szádat és újra valószínűleg utoljára megcsókoltam. Harry utána szerencsére befogta a száját . Én a fejét simogattam, persze csak barátian, Liam, pedig  borogatta a fejét. Ez is miattam van, csodás.- gondoltam.
A mentősök hamar megérkeztek. Én nem tartottam Harryvel és Liammel.

Niall szemszöge:
Lizt és Harryt sajnálom. Tudom egyikük sem érdemelte meg, de nagyon fájt amit tettek.Liz itt maradt velem. Legalább is csak hittem, mert csomagolni kezdett.
- Kérlek ne csináld!
- Honnan tudjam azt, hogy  nem fogsz engem is bántani?
- Veled ilyet sose tennék.
- Hát Hazzaval ezt megtetted, pedig elméletileg a legjobb barátod!
- Liz várj!- De akkor már az kapun is kilépet. Utoljára megfordult és éreztem pillantásába, hogy szeret.
Tudom  én  csesztem el, de nagyon megharagudtam. De miért is csókolgatja pont az én barátnőmet? Talán ő is szerelmes belé?

***
Liz szemszöge:
 Fájt ott hagyni akit az életemnél is jobban szeretek.
Niall kicsit elvetette a sújkot . Ezt meg kell értenie. Nem lehetek azzal, aki bántja a barátaimat és talán még engem. Könnyeim versenyt futva hullottak le bőrömre, melynek minden cseppje teli volt fájdalommal , elkeseredéssel, és csalódottsággal. Niall nem futott utánam, szerintem csak megértette miért is tettem.

******
Liam szemszöge.
 Nagyon megijedtem. Nem tudtam mire véljem azt, hogy Niall és Harry egymásnak esett. Egyet tudok, most az a lényeg Harry jobban legyen. Mire a kórházba értünk Hazza elvesztette eszméletét, ezért nagyon ideges voltam. Jól vagy Harry ugye .-ordítottam, de nem reagált rá. Legszívesebben sírnák, de a fiúk nem sírnak. De miért tette Niall ezt vele? Mi vette rá?

-----

négy nappal később:
****
Harry szemszöge:
 Már sokkal jobban vagyok, igaz még egy hétig biztos bent tartanak megfigyelésen. Liz minden nap meglátogat  amit imádok. Tudom belém sose lesz szerelmes, de tetszek neki az biztos. Az előbb említett személy be nyitott a kórtermembe.
- Hello!
- Csááá! Kikászálódtam ágyamból és Liza felé vettem az irányt. Megöleltem, amit ő is viszonzott.
- Látom már jobban vagy!
- Hát jól látod.
- Mikor jöhetsz ki innen?
- Körülbelül jövőhét hétfőn.
- Az jó.
- Hazz!
- Mondd bátran , nem harapok!
- Szóval lakhatok nálad egy darabig?
- Persze hogy ne.
- Meddig?
- Amíg nem találok lakást!
- De miért kellene neked lakás?
- Nialltól undorodom, mert bántott téged, és ha veled a legjobb barátjával ezt teszi velem is megteheti.
- Niall szeret!
- Nem bízok benne.
- Különben is neked is jobb lesz. Legalább nem  verekedtek miattam.
- Ha te mondod.



****
Liz szemszöge:
Nagyon sajnálom, hogy eddig fajultak miattam a dolgok. Niallban már nem bízok. Kicsit kényelmetlenül érzem magam most,  hisz most hízelkedtem be magam Hazz házába. Látszólag nem bánja. Nagyon is élvezi.

HALI MINDENKINEK!

NEM, NEM ÚJ RÉSZ LESZ HA NEM KÖSZÖNETET NYILVÁNÍTOK ANNAK AZ EMBERNEK AKI EZT A KÉPET CSINÁLTA NEKEM  ÉS E-MELLET AZ lB-M =)
THANKS NIKA!

 https://www.facebook.com/anita.racz.948011?fref=ts

7. rész ÍZELÍTŐ

SZIAZTOK ITT VAN A KIS ÍZELÍTŐ A 7.RÉSZBŐL.:



"Engem dührohamaim miatt pszichiátrián kezelnek Azóta egy hónap telt el. Niallt nem engedték a közelembe. Ma végre kiengednek innen. A lábaimat is bírom mozgatni. Mondhatni szinte teljesen meggyógyultam."

7. rész - Anya?

 igen rövidek a részek, de ez azért va, hogy sokáig bírjam húzni. 2 bocsi az esetleges helyesírási hibákért , de este van, most gépeltem be. Nem is húzom az időt, csak annyi:t jó olvasást és 1-2 pipát és komit.

-Anya te vagy az???
- Ő ,biztosan összetévesztettél valakivel.
- Nem. Te egész biztosan ő vagy .
- Hogy élted túl, és miért nem értesítettek róla engem?
- Nem értem!
- Nyugalom. Biztosan a sokk miatt van.
- Ne nézz hülyének . Megvoltam bizonyosodva róla hogy ő az.
- De te vagy az!
- Nyugi. Itt egy kis gyógyszer. Nem dőlök be ,mond el.
- Khm orvost!
- Jaj ne már.!
- Jó elmondom, csak ne kiabálj. Becsukta az ajtót és már válaszolt is.
- Tudod kicsim nem minden úgy volt ahogy látszott. Apádat szerettem, de még jóval előtte megismerkedtem egy férfival Mr Smith-szel, aki egy mosodában főnök itt Londonban .
- Ezt nem értem...
- Engedd meg hogy folytassam. Szóval mivel már nem bírtam tovább a kettős életet, így elkövettem egy sújos hibát. Az egyik pilóta jó barátom volt ezért úgy terveztük, hogy eltéríti a gépet.
- Úr isten! Te állat vagy! Ezt el kell mondom a rendőrségnek.
- Ugyan már ki hinne neked! A rendőrségen vannak ismerőseim.. Inkább folytatom a történetet.
- Úgy terveztük mindketten kiugrunk a repülő gépről feltűnés nélkül, de Jack nem élte túl . S így legalább könnyebb lett megúsznom.
- Van fogalmad mit tettél? 500 ember életét tönkre tetted. Még az enyémet is. Terrorista!-Azzal leköptem.Sírni kezdtem ez hogy lehet az anyám, és mit mondott Mr Smith és egy mosodában főnök? Úr isten ő a főnököm.Örjöngeni kezdtem a kést megragadtam amit anyám hozott be a reggelihez és megpróbáltam véget vetni életemnek, de ő ki kapta a kezemből és orvost hívott. Le kellett fogni , mert annyira kapadoztam. Az utolsó emlékem egy szúrás a karomba és nem éreztem semmit.


----
egy hónappal később:

Engem dührohamaim miatt pszichiátrián kezelnek Azóta egy hónap telt el. Niallt nem engedték a közelembe. Ma végre kiengednek innen. A lábaimat is bírom mozgatni. Mondhatni szinte teljesen meggyógyultam.Amit állítólagos anyám mondott azt mélyen magamban zártam és úgy gondoltam utána járok a dolognak és nem leszek miatta ideg beteg. A nővérek rám adták ruháimat és már mehettem is le Niall-hoz
-Szia Niall!
-Neked is szerelmem. Odajött hozzám és átölelt.
- Hello Anna!
- Hali! - Úgy örülök, hogy haza engednek.
- Én is.
- Várjatok meg , majd Niallel és Liammel. Én anyához sietek.
- Én is mehetek?  Még nem láttam és már kétéve barátok vagyunk.
- Ha annyira akarod.

- Jó napot!
- Szia!
- Mi van,?- olyan az arckifejezésetek,mintha ismernétek egymást.
- Nem ismerjük. Vágtuk rá egyszerre.
Ez nem lehet Liz apja a főnökünk. Tehát ezért ilyen aranyos velünk . Eddig azt hittem, hogy csak hasonlít a nevük és nincs közöttük semmilyen rokoni kapcsolat. Kicsit durva hogy Apa gyilkosa az anyja, és vajon tudja Anna hogy anya ezt tette velem és azért nem szólt a családjáról? S csak megjátszotta, hogy a barátom? Várjunk csak ha ő az én anyám is meg az övé is akkor testvérek vagyunk?
- Liz mi a baj,
- Semmi csak elgondolkoztam.
- Akkor mennyünk is.
- Jó. Viszont látásra.!
- Neked is.
Nem akarom elmondani ezt A-nek és Niall-nek, míg valami rossz sülne ki belőle. Inkább magam oldom meg ezt.
Egy hosszú folyosón kellett végig mennünk, míg a srácokhoz értünk.

Szia Liam! Neked még nem köszöntem.
- Nem baj. A kocsiba beszálltunk és már indultunk is a fiúk közös házába. Az utat végig beszéltük Liammel. Nagyon komoly srác , na meg megértő.
- Liz mindjárt ott vagyunk.
- Az jó.-kacsintottam szerelmemre. És tényleg ott voltunk pár perc múlva.. Az a ház olyan volt, mint egy palota számomra.A kerítés a falak is gyönyörűek, és kidolgozottak voltak.
- Gyere belljebb Liz.
-Ok.
-Ez lesz a te szobád.
- Megfelel?
- Persze.
-Ez meg ki?- kérdezte egy fekete hajú srác kissé flegmán.
- Ő Liz. Tudod akiről meséltem.
- Nekem mindegy, csak ne zabálja ki a hűtűt és ne használja a hajlakkomat.
- Ez meg mi volt? - Kérdeztem Niall-tól.
- Ő ilyen az idegenekkel.
- És ő ki?
- Ő a jegyese Perrie!
- Szia Perrie!
- Hello! Bocsánat Zayn miatt, de kicsit feszült az esküvő előkészületei miatt.
- Semmi baj. Gratulálok nektek!
- Köszönöm Zayn nevébe is.
Nem tudom mi van ezzel a Zaynel, de kicsit furcsa szerintem, de vissza a valóságba. Lehuppantam ágyamra, letettem lila járókeretemet és olvasni kezdtem. Valaki bekopogott ajtómon, így letettem a könyvet.
- Bejöhetek?
- Igen. Nem zavarsz.
- De mit szeretnél?
- Csak beszélni veled.
- Részemről rendben Harry.
- Szóval éreztél olyat hogy a gyomrod is beleremeg valamibe, vagy hogy látod szenvedni azt akit szeretsz és az az miatt van,mert az ő barátja megbántotta?
- Mit akarsz ezzel mondani Hazz?
- Szeretlek, szerelmes vagyok beléd.
- Harry nem foglak e-miatt bántani, vagy lenézni, de én Niall-t szeretem.
- Tudom, tudom, de nem látod amit én? Niall állandóan megbánt. Ebből látható, hogy nem biztos benne mit is akar tőlled. Én tudom és be is vallom.

- Hazza, ha ezzel azt akarod elérni, hogy össze ugrassz Niall-el nem sikerült.Különben is csak jót akart nekem.
- Jót, amikor miatta majd nem meghaltál? Tisztában voltam azzal, hogy Harrynek igaza van, de én csak Niall-t tudom ennyire szeretni., hogy ezt elviseljem.
- Hazz legyünk csak barátok, és ne szóljunk erről az "Ír manónak".
- Nem értek ezzel együtt . Én jobban szeretlek és én sose hagynálak magadra. Belenéztem gyönyörű íriszébe, és azon kaptam magam, hogy megcsókolt. Valaki benyitott a szobámba. Ez Hazzt látszólag hidegen hagyta és még akkor is engem csókolt.

6. rész

íme egy kis ízelítő:

Niall szemszöge:

"Alig bírom könnyeimet visszatartani. Nagyon szeretem Lizt. Nem akarom újra elveszíteni.Ez meg hogy kerül ide. 
-Szia Harry.
- Hello Niall!
-Hogy van Liza?
- Hát nem túl jól.- e- mondatomnál elcsuklott egy kicsit a hangom és ezt szerintem Harry is észrevette.
- Mert?- Mi van vele? 
- Kómába van!"

6. rész. Élet nékülem ?

sziasztok itt a 6. rész pipáljatok, komizzatok. Vannak benne szóismétlések tudom. Jó olvasást!


Harry szemszöge:

Nagyon kómásan ébredtem. A fejem fájt . Nem tudtam hogy kerültem fel az ágyra ezért  a farmeromhoz kaptam . Megkönnyebülten tapasztaltam hogy rajtam van és nem csináltam semmi olyat, amit nem akartam. Tovább töprengtem és hirtelen eszembe jutottak tegnapi cselekményeim. Részeg voltam úristen! De hol van Ann. Jaj biztos valami hülyeséget  csináltam vele ami nem rám vall. Ekkor megláttam egy levelet amin ez állt:
                                                   "kedves Harry!"
                              "BOCSÁNAT, HOGY CSAK ÚGY SZÓ NÉLKÜL 
                               MAGADRA HAGYTALAK, DE LIZÁT ELÜTÖTTÉK.
                               EZ NE VICC. MOST A KÓRHÁZBA MEGYEK. HA
                               KIJÓZANODTÁL AKKOR TE IS JÖHETSZ."
                               
                                                                      Anna

Hogy mi? Mindegy már rohanok is  a kórházba.  Fölvettem a zöld sapkám és a szürke nadrágom egy fehér pólóval. Cipőmet majdnem elfelejtettem fölvenni úgy siettem. Kocsiba ülés előtt kicsit kiszellőztettem a fejem ,mert nagyon ideges voltam. Elvégre Lizáról van szó. Már a meet and greet alatt is megkedveltem őt. Szegény lány, de remélem erős lesz ,mint mindig. Végül beültem a járműbe és egyenesen a Paul Hospitalnak vettem az irányt. Az út hosszadalmas volt, de megérte. A recepcióstól megérdeklődtem hol van .
 -Az 51. kor terembe. 
- Várjon uram a 3. emeleten. Ne mennyen be, majd csak akkor ha az orvosok is szólnak.
- Értem. Köszönöm! fölrohantam a 3.-ra és egyből Niall-t pillantottam meg.

***
Niall szemszöge:

Alig bírom könnyeimet visszatartani. Nagyon szeretem Lizt. Nem akarom újra elveszíteni.Ez meg hogy kerül ide. 
-Szia Harry.
- Hello Niall!
-Hogy van Liza?
- Hát nem túl jól.- e- mondatomnál elcsuklott egy kicsit a hangom és ezt szerintem Harry is észrevette.
- Mert?- Mi van vele? 
- Kómába van!
- Hogy, hogy hogyan?
- Tudod elég hülyén viselkedtem a randi végén. Szakítani akartam vele.
- De te mondtad hogy szereted.
- Nem tudom akkor mi ütött belém. Az a lényeg hogy Liz , mint a kis őrült rohant és semmi sem érdekelte, szinte mindenen keresztül ment.
- Te nem vagy százas. Idióta, most nézd mit tettél. Nem elég az hogy összetörted a szívét még meg is hallhat. 
- Hallgass már Hazz!
- Nem, nem hallgatok el.
 
***
A szemszöge:

Ti meg mit  csináltok!
- Úr isten Harry! Mit csinálsz Niallel mindjárt megfojtod,te hülye!
- Na ebből elég. Orvost orvost, hol van egy orvos. Mivel egy lélek se segített nekem saját magamnak kellet szét választanom a két kis kakast.
- Elég ebből. Azzal nem bírtok segíteni neki hogy ölitek egymást!
- Igaza van Harry. Nem gondolod!?
- Igen.
- Akkor most szállj re rólam.
- Bocsánat Niall.
- Semmibaj tesó. 
- Azért jó kis edzés volt?-Vigyorgott Harry.
- Fogd be Hazza.
****

"Az élet egy bazi nagy harc, amit nagyon nehéz megnyerni, valaki elesik, valaki túléli, de én küzdök amíg csak lehet és, amíg van kiért"
----
Szemeim kipattantak. Nem tudtam hol is vagyok ezért körül néztem. Négy fehér fal, fertőtlenítő bűz,járókeret csattogások ez nem lehet más, mint a kórház. Hazaakartam menni ezért a karomból az infúziót kitéptem és futni kezdtem volna ha lábamat mozgatni tudtam volna , de nem sikerült, ezért rémülten kiabáltam orvos után.
- Ez nem Liz? Csapták meg ezek a szavak fülemet. Azzal már bent is voltak a kórtermemben.
- Jól vagy?
- Hát lehetnék ennél jobban is.
- Igaz!
- Hívom az orvost!
- Azt megköszönném Hazz.
- Várj Harry én is megyek utánad!
-Liz!- Sajnálom.
 - Sajnálod ? Ugyan már te tehetsz mindenről! Ha nem hajt a pénz akkor mi még együtt lennénk!
- De hiszen most is együtt vagyunk!
- Döntsd már el mit akarsz!!!
- Tönkre tetted az életem!
- Még hogy én.?
- Emlékszel ha én nem lennék már lassan 5 éve halott lennél?
- Jobb lett volna ha meghaltam volna!
- Nyugi Liz!
- Hogy is fejezhetném ki irántad jobban szeretetemet, mint, hogy:
- Szóval leszel a feleségem?-Azzal a kis szőkeség letérdelt és kinyitotta gyűrűt rejtő dobozt.

- Nem!
- Ez nekem túl korai.
- Szeretsz?
- Talán igen. Jaj Ír manóm persze hogy imádlak.
- Akkor meg mi is az akadály?
- Már mondtam túl fiatalok vagyunk!
- Kérdezz rá 3-4 év múlva !
- Addig nem bírok várni!
- Khm Jó napot Miss Bennett!
- Magának is Doktor úr!-szakított meg minket a doki.
- Ki menne Mr Horan?
- Persze.

- Bocsásson meg kisasszony, de meg kell vizsgálnom alaposan.A vizsgálatok 2 órát vettek igénybe. Addig barátaimat be sem engedték hozzám. Minden egyes perc egy örökké valóságnak tűnt míg végre benyitott az orvos. Mivel arcáról semmit se bírtam leolvasni, állapotomról kezdtem el faggatni.
- Ön a körülményekhez képest jó állapotban van.- UHH nagyon meg könnyebültem, nos túlságosan is, mert most jött a "de" rész.
- De a lábát valószínűleg nem bírja majd használni! Könnyek szöktek szememre nem bírtam elhinni, alig hogy visszakaptam Niallt most ez. Miért ver a sors pont engem!
- Nyugodjon meg egy kicsit!
- Niallt behívná?
- Természetesen. Már vége a vizsgálatoknak.

- Mit szeretnél kedvesem mondani?
- Szeretlek.
- Én is.
- Akkor is ha nem lesz már csak egy lábam?
- Nem értelek.
- Niall hát nem érted? Orra alá dörgöltem azt a papírt amin a vizsgálat eredményei vannak.
- Nem érdekel szeretlek. Most úgy öleltük egymást, mint még soha. Talán ez kell ahhoz hogy a sors minket újra összehozzon,?

**
20perccel később:

Elgondolkoztam eddigi szánalmas életemen, s arra jutottam hogy jobb lenne nekem máshol valami más világba, ahol nem érzek semmit. De. mindig csak ez a,de. Niall összeomlana , talán meghalna miattam amit nem akarok ... Eddig is túléltem mindent. Ez is menni fog. Ezt mindig anyukám mondta kiskoromban kicsit viccesen:
 
 "Az élet egy bazi nagy harc, amit nagyon nehéz megnyerni, valaki elesik, valaki túléli, de én küzdök amíg csak lehet és, amíg van kiért" Mekkora igaza volt anno. 
Meghoztam az ebédet!
- Köszönöm ! O-oda tegye ! Ezt nem hiszem el! Nem hittem a szememnek  csak annyit bírtam kinyögni:
-ANYA?