2013. november 22., péntek

12. rész Tűnj el!

 Tudom hogy rövid lett, de nem akartam tovább húzni. Meg amúgy sincs sok olvasó, talán csak magamnak írok. Min egy  majd csak  lesz valami, Szeretnék pár piát , ha lehet. Jó olvasást!


Na végre,hogy beengettél! Tette csípőre Liam a kezét. Átölelt , majd szóra nyitotta ajkait.
- Nyugi Liz! Nem lesz semmi baj! Megoldjuk!
- Nem,nem értesz  te semmit! Búgtam bele a fülébe. Könnyeim utat törtek. Fájt, hogy Niall, így bánt Harryvel és , hogy vele együtt még engem is bántott. Liam mellkasához fúrtam fejem. Arcán a megdöbbenés látszott. Én amint megláttam fény sebességgel toltam el magamtól a fiút.
- Khm szóval most mit csinálunk?- Szólalt meg végül Liam.
- Semmi, csak várjuk,míg elmegy innen!
- Jó kis haditerv! Mondta gúnyos mosollyal a száján!.
-  Jaj istenem, elvgre Niall is a banda tagja!
- Igen, de bántotta a másik barátunkat! Nem emlékszel! Emelte fel a hangját. Kifújta a levegőt,majd vissza ült mellém. Beletúrt barna hajába és kezeit tördelve merengett el gondolataiba. Aztán széles mosoly hagyta el szályát. Gesztenyebarna szemei, mintha felragyogtak volna. Furcsa volt ez nekem . Az előbb még önmagából kikelve ordított most meg tök vidám.
- Mi van Liam!
- ŐŐ semmi!
- Mi az a semmi! Én is akarok mosolyogni! Mondd el! Légyszi, légyszi!
- Jól van na, elmondom, de ne mondd el senkinek se!
- Igenis uram! Tisztelegtem, s ezen nagyokat nevettünk.
- Bocsánat hogy nem mondtuk el, de tudod én szakítottam a barátnőmmel, Sophiával,mert Anne íránt többet érzek!
- Ugye nem az az A-nak (Éjnek ) hívok??
- Igen, pontosan az az Anna ! Szemeim tágra nyíltak a csodáról. Egyszerre dühös voltam, hogy nem mondták el, másrészt pedig örültem a boldogságuknak.
- Akkor nem haragszol?
- Miért is haragudnék, hisz ez csodálatos! S Liyumm nyakába borultam. Na jó, azért nem kellett volna ennyire megörülnöm, de én ilyen vagyok.
- És mióta tart ez a kis "szerelem"?
- Amióta Harryt elintészte az Írmanó!
- Wow ! Ami minket ketté szakított Ninivel, az össze hozta A-t és Liamet! Szuper! Itt mindenki boldog rajtam kívül! Szemeim szikrát szúrtal, még én sem értem miért, lesiettem a földszintre, ahol javában folyt az ordítozás.
- Tűnj innen! Nem érdekelsz  senkit  te seggfej! Hallottam, ahogyan Anna , Louis, Zayn, és Perrie javában vitatkozik nem mással ,mint Ninivel.
- Az istenért hagyjátok abba! Mindenki engem nézett. Niallhoz szaladtam, hogy kidobjam, de nem tudtam.  Erőm elhagyott. Talán csak a szívem nehezedett el. Az ír srác bűzlött a piától ebből kikövetkeztettem, hogy részeg. Állításom beigazolódott. Niall össze-vissza beszélt! Főleg, hogy bocsássak meg neki. A szívem szakdt meg miatta, pedig nem kéne. Megragattam a srácot és ágyába cipeltem.
- Valaki segítene?
- P... persze, azzal Zayn megfogta a lábát.
- Még valaki? A többiek megrázták a fejüket, és ásítást színleltek. Zaynel becipeltük a szobába, és pár szót váltottunk.
- Ugye most Niall elrontotta a bulit?
- Úgy látszik igen!
- Sajnálom!
- Ne sajnáld, ez az ő hibája!
- Hidd el, az enyém, ha én nem furakodok vissza az életébe még mindig jó barátok lennétek! Zayn megdörzsölt szemeit,majd ásított egy nagyot.
- Azt hiszem megyek aludni!
- Te nem jössz?
- Én Niallel alszok!
- Értem, akkor jó éjt!
- Neked is! Fúú!  Bemásztam Nini mellé és simogatni kezdtem haját és játszadozni kezdtem szőke fürtjeivel , mint régen . A fejemből újabb és újabb emlékek törtek elő. A közös pillanatok, amik felbecsülhetetlenek számomra. Talán ez az este kellett ahhoz, hogy megbocsássak neki. Talán nemsokára a fiúk is megnyugszanak. Ekkor pilláim elnehezedtek, hogy elrepítsenek álom országba.

2013. november 3., vasárnap

11.rész A halloweni buli

Liza , mi a baj! Gyere be! Szólított meg Louis. Én nem reagáltam rá,ezért megfogta kezem és fejét a képembe dugta .
- Hahó! Föld hívja Lizát! Kezét szemem előtt hessegette. Amitől én pislogni kezdtem és bementem a házba.  Liam a fotelben ült és popcornt zabált. Louis, pedig a konyhában keresgélt valami.t
- Mi a baj Boo bear!
Semmi,csak nem tudom hova dugta Perrie a cukrokat.
- Perrie? Ő ki?
- Már találkoztál vele!
Ha tudni szeretnéd Zayn jegyese!
- Vagy úgy! Így már értem.
- Apropó Zain! A kék szemű ficsúr fölkiabált az emeletre.
-Zayn Perrie ! Itt van Liz és Anna!
- És kit érdekel? Válaszolt vissza az előbb említett  személy. Mire Perrie jött le a lépcsőn!
- Szia csajszi! Azzal megölelt?
- Nem tudod hol vannak a cukrok?
- Jaj Louis mondtam, hogy nem ehetsz több édességet Csípőre tette a kezét és szúrós szemekkel nézett a fiúra.
- Nem nekem kell. A vendégeinkek!
- Értem, azzal beszálguldott a konyhába és kivett nyolc csomag m&ms et . És nekem adott ebből négyet.
- Köszi,de nem kellet volna, Louisnak csak viccből mondtam, hogy adjon cukrot.
- Nem baj Liza! Legalább nem esznek annyit ezek a srácok.
- Nagyon rosszak?
- Igen , főleg Harry!
- Kihitte volna! Erre mind ketten nevetni kezdtünk.
Várj Liz még átadom  ezt a kis apróságot Annanak.
-Jó!
Én pedig addig odamentem Louishoz.Úgy tettem mint ő, rákönyököltem a konyha pultra és a többieket néztem. Szomorúnak látszott ezért megakartam vigasztalni.

- Miért vagy ilyen letört!
- Nem vagyok szomorú, csak  Hazznek már rég itt kellene lennie.
- Meg amúgy sem tudom hol császkál  éppen!
- Talán én tudom!
- Tényleg?
- Ahan ! Szerintem Niallhoz ment megkeresni engem!
- Az lehet, mert már nálunk is keresett téged!
- Egy perc, fölhívom.

Harry szemszöge:
Már öt órája , hogy dugóba keveredtem. Mivel,tudtam, hogy ma már nem érek oda Niallhez,ezért felhívtam .Más választásom nem volt. Nem vette fel elsőnek, másodszora már felvette.
- Szia Niall!
- Hello Harry! Mi a baj?
- Őőőő Liz egész véletlen nincs nálad?
- Miből gondolod?
- Jaj Niall,ne legyél ilyen! Nálad van vagy nem?
- Miért lenne nálam?
- Nem tudom, de sehol se találom!
- Nincs!
- Pá Niall, kinyomom,mert hívnak. Ránéztem a telefon kijelzőére, és azt láttam rajta, hogy Liz hívott. Hála istennek.
- Hali Harry, bocs amiért nem hívtalak eddig...!
-Nincs semmi baj, csak mondd el végre hol vagy!
- Az 1D házba!
- Értem!
- Szóval mikor jössz a bulira?
- Milyen buli?
- Halloweni party van,te nem tudtad?
- Ja igen, csak elfelejtettem. Neked is akartam szólni. Bocsika!
-  És hogy előző kérdésedre válaszoljak, még soká érek oda,mert dugóba keveredtem.
- Oké megmondom a srácoknak , hogy ne idegeskedjenek!
- Ok mindjárt csinálok valamit, hátha hátha hamarabb haza érek.

Liza szemszöge:
Harry mihejst  letette a telefont, össze boronáltam a fiúkat.  Mindenki egy helyen volt kivéve Zaynt. Fölmentem hozzá az emeletre. A lépcsők kissé csúszósak és meredekek voltak, de én leküzdtem ezt a fajta akadályt.Sok szoba van itt fent ,nem tudom hol keressem a "rossz fiút". Végül benyitottam az utolsó szobába ami még hátra volt.
- Csak , hogy végre megtaláltalak! Zayn erre fölrezzent, ezután a kezével valamit takargatott. Zavartan viselkedett, így rákérdeztem.
- Mit dugdosol előllem?
- Jah Khm ! Köszörülte meg a torkát.
- Igen, hallgatlak! És csípőre tettem a kezem.
- Noss! Semmi különös ! mondta és körmeit kezdte nézegetni,mint egy lány.
- Tényleg? Akkor gondolom megnézhetem. Kikaptam a kezéből, majd az ágyra feküdtem és olvasni kezdtem. A lapon ez állt:
                                    Kedves Perrie és one direction!
 Uhh mi lehet benne, ha máris így kezdődik. Ahogy ezt gondoltam , Zayn a papírt majdnem kivette a kezemből. Futni kezdtem vele, már majdnem utolért, de én bezártam magam a füribe. Szóval hol is tartottam. Jah Meg van.
                          Kedves Perrie és one direction!

Tudjátok az ember sok hibát követ el életében.Olyanokat amik megbocsájthatok és ami nem. Az én hibámat nem lehet meg bocsájtani.Sajnos. Most persze nem értitek, de nem is baj . Szóval én ezzel csak az akarom tudatni, hogy kilépek az életetekből.Ha keresni kezdtek, felesleges, olyan helyre megyek ahová sose gondoltátok volna, hogy keressetek. Előre is bocsánatot kérek Perrie,amiért magadra  hagylak így  az esküvőnk előtt. Tudd, hogy én szeretlek. Örökre és még azon is túl. 
 1D: Köszönöm srácok , hogy támogattatok és kiálltatok mellettem és, hogy bekerültem a bandába. Életem legszebb három éve volt. A rajongóink csodásak,kár,hogy ki kell lépnem.. Hiányozni fogtok mindannyian  és azeddigi életem. Azért kivánom , hogy az 1d ne bomoljon fel miattam. 
Ui: Tudom nem vagyok jó búcsúzkodásba. XD Sorry: Zayn Malik. 


Elképedten olvastam végig a levelet. Szóval kilép a bandából. Pedig szükségük van rá a fiúknak. Lehet tévedek, de tuti valami hülyeséget csinált. Csak olvasni kell a sorok között. Zayn kopogni kezdett az ajtón, egyre erősebben, majd mikor már be sokaltam,kinyitottam az ajtót.
- Na végre, azt hittem, sose jössz ki onnan! Vigyorgott, miközben ezt elmondta.
- Hát itt vagyok!  Moat örülsz?
- Jól van na!
Hát nem jó! Mondd csak , miért akarsz te lelépni?
- Még is miről beszélsz? Esküszöm , úgy nézett rám aki nem is tudja miről beszélek.Megforgattam szemeimet , majd szóra bírtam ajkaimat.
- Olvastam amit írtál és nagyon meglepett!
- Mi van, te vagy ekkora bunkó, hogy beleolvastál?
- Esküszöm utállak Liza! Ilyenkor értem meg Niallt miért hagyott ott az elején,mert te egy ribanc vagy! Ordította bele a képembe. Őszintén szólva meglepődtem. Könnyeim potyogni kezdtek és a padlóra rogytam. Zayn keze ökölbe volt szorítva, már azt hittem megüt, de nem tette. Inkább leült mellém. Megbánó pillantást vetett rám,ami nem hatott meg. Tovább zokogtam. Kínos csönd lett,amit utálok, amit mint mindig nekem kellet megtörnöm.
 - Te tényleg ribancnak tartasz?A hangom reszketett , mint a nyárfa levél könnyeim még jobban hullottak az eddigieknél.
- Nem!
- Akkor meg mi a baj?
- Ez nem ilyen egyszerű?
- Érdekes, várom a magyarázatott.
- Tudod nehéz most az én helyzetem!
- Elkövettem egy súlyos hibát.. a hangja elcsuklott,majd folytatta.
- Kioltottam egy emberi életet! Az ajkait harapdálta, szinte már véresre és megölelt.
- Úgy örülök, hogy végre valaki megért. Eltoltam magamtól,mert száz százalékos lett a feldolgozottságom.
- Te megöltél egy embert? Biztos van rá ésszerű magyarázat!
- Ch... Egy gyilkosságra?
- Zayn te jó embervagy!
- Igazán? Még azok után is ezt állítod,miután ilyen csúnyán bántam veled?
- Eltaláltad!
- Miért ölted meg azt az embert?
- Este volt,  esett az eső. Bementem egy kocsmába . Pókereztem két csávóval,akiket megvertem. Igazából nem volt náluk semmi érték csak a pisztolyuk és pár font. Én megörültem, és szinte az asztal alá ittam magam. A fiúk fölhívtak,így hazasiettem. Eléggé be voltam csiccsentve és gondoltam kipróbálom a fegyverem. Össze - vissza lövöldöztem a kis utcán, mikor már csak azt láttam, hogy eltaláltak a golyók egy embert, megíjettem ,és a kocsimhoz siettem. Egy rajongó futott a kocsim mögött aki folyamatosan ordította, hogy " I love One direction!Erre én bedühöttem, és hátra felé kezdtem el tolatni, míg végül elütöttem a csajt. Inenntől már homály az egész.
- Értem!



Ne haragudj!



-Ne haragudj!-Azzal hozzám bújt! Boci szemekkel nézett engem egy darabig,maj megszólalatam.
- Miért haragudnák! És mi van a holt testekkel ?
- Azt én sem tudom más napra eltűntek! Fölálltam, és Zaynhez nyújtottam a kezem, és föl húztam. Letörölte magáról a könnycseppeket , ahogyan én is tettem és lefelé kezdtünk menni.
- Szóval miért is hívtál le?
-Harryvel kapcsolatos dologról!
- Jah persze Hazza!
- De ugye tudod, hogy nem kell elmenned itthonról ez miatt?
- Peerie szerett téged ahogy a fiúk is!
- Ez a helyes döntés, de el ne mondd ezt a többieknek.!
- Ok!Végre leértünk a lépcsőn,mire a többiek szúrós tekintetébe ütköztünk. Úristen mi ez a nagy hallgatás.
- Mondjon már valaki valamit ! Huhuuu! Louis hátba bökte Liamet mire ő megszólalt!
- Khm,Khm ! Szóval mi tartott ilyen sok ideig?
- Tudod ,Zayn nagyon ellenkezős tipus. Nevettem el magam, majd a többiek is követtek ebben.
- lIZA! aKKOR MOST MIÉRT IS HÍVTÁL IDE MINKET,
- Szóval!  Harry isten tudja mikor ér ide, mert belekeveredett egy nagy dugóba. Lehet holnap bír leghamarabb ide érni. Nyílt az ajtó és mindenki azt nézte, de nem az akit vártunk , méghozzá Niall.
- Niall te meg hogy kerülsz ide? Kérdezte gúnyosan Louis.
- Senki se kiváncsi rád, hisz Harryt csúnyán megverted! Niallt-t látszólag ez nem érdekelte. Vállat vont és berontott, s mint,aki jól végezte dolgát lefeküdt a kanapéra , be
kapcsolta a Tv-t , majd majszolni kezdte Liam pattogatott kukoricáját. Liam mérgesen nézett az Ír manóra és újabb adagot pattogtatott magának. Senki se mert megszólalni a dühtől, így ez a feladat is rám maradt. Pont akit a legszarabbul érint a "dolog". 
- Miért jöttél ide?
- Közöd?
- Na jó ebből elég! Kikaptam a popcornt a kezéből és felfelé kezdtem húzni a kanapéról Niall-t csak a kaja érdekelte. Úgy kapadozott érte,mint egy kisgyerek. Dühömben kitéptem a kezéből és , hogy el ne veszítsem a fejem felrohantam az emeletre. Liam is velem tartott. Hát sohasem hagynak magamra? Bementem egy szobába,majd magamra zártam és zokogni kezdtem.
- Jól vagy? Kérdezte Liyumm!
- Szerinted? -Szipogtam.
-Bejöhetek?
- Hagyj békén! Nincs más dolgod?
- Van, de te a barátom vagy! Erőt vettem magamon és kinyitottam az ajtót.








2013. november 1., péntek

10 rész. Meg kell beszélnünk! avagy halloweni kiadás 1

 sziasztok. ehhez csak annyit írok, hogy nehezen,de kész van a 10.rész.  Hettikével  xd, igen így hívom a blog írós füzetemet, sokat dolgoztam. szóval regényeket tudnák írni, de nem szeretném húzni az időt , szóval jó olvasást!


Az ébresztő órám csörgésére keltem. fel. Nyújtózkodtam egyet és bekapcsoltam a tv-t . Pont Liz kedvenc meséje volt benne, ezért a másik szobába siettem, mert nem szeret lemaradni róla.
- Liz! Kezdődik a looneystunes!  Nem láttam sehol,ezért átkutattam a házat. Mivel nem találtam , ezért fölhívtam,de megint csak kudarcba fulladt ez az ötletem is,mert a hangposta kapcsolt be. Dühömben a földre dobtam a telefonomat . Szerencsére el is tört. Hát Mr Styles, hozod a formád,mint mindig! Tehetetlenségembe , nehezen,de elindultam Niallhoz,hátha Liza oda ment, megbocsátani. Kedvenc farmeromat és csizmámat vettem fel a szivecskés ingemmel ,amit még anyától kaptam. Tényleg ,anya!De régen láttam,majd,ha megtalálom Lizát elmegyünk hozzá.  Kinyitottam a hátsóajtót, így a kertbe jutottam pár másod percig gyönyörködtem a virágaimban,majd beszálltam a kocsiba és Niallhoz hajtottam.


Eközben Liz:

Egy kicsit lefagytam,majd folytattam az előbbi mondandómat.
- Szóval Anna, tudod ez nem lesz egyszerű megérteni, én is még csak most kezdem feldolgozni, de tudnod kell... A hangom elcsuklott és a padlót kezdtem el nézni, majd újra erőt gyűjtve fejeztem be mondandóm.
- Szóval Mrs Kate , ő az én anyám is.  Anna lassan leereszkedett a fotelra . Látszott rajta,hogy mindenre számított , csak erre nem. Leguggoltam, és megfogtam a kezét, mint egy élő-halott, pont úgy feszítette ki a szemeit.
- Nyugi, én se hittem,el , de ő mondta el nekem,míg a kórházban lábadoztam! Össze néztek anyuval, majd,mikor ötvenszázalékos lett a feldolgozodsága,végre megszólalt, de nem épp amit vártam a legjobb barátnőmtől.
- Még ilyet mersz állítani? Ezt most komolyan gondoltad, hogy csak így lazán bele mondod a képembe, hogy testvérek vagyunk. Inkább menny haza és soha ne lássalak.! Könnyek gyűltek a szemébe, de elfordult és letörölte azokat. Én lassacskán elindultam. Bár nem szívesen, de ha szeretsz valakit el kell, hogy engedd, és ha vissza jön, akkor tudod meg, hogy igazán szeret.Egy másodpercre megálltam az ajtó előtt és vissza néztem A-re , de ő elfordította fejét, aztán elköszöntem tőlük. Leültem egy padra a házuk előtt és sírtam. Talán nem kellett volna ezt elmondani, de Annnek tudnia kellett az igazságot. Sírni kezdtem , majd az égiek is zokogni kezdtek velem együtt. Az eső lemosta sós könnyeimet vigasztalásképp, ez rajtam látszólag nem sokat segített. Csak úgy potyogtak a könnyeim, a ruháim is átáztak, fáztam és éhes is voltam, na meg persze szomjas. Haza kellett volna mennem Harryhez , de ebben az állapotban semmi kedvem ne volt hozzá. Sajnálom szegény srácot,biztos már halálra agódja magát miattam. Ekkor Annra és és anyát láttam meg .
- Várj Liz! Erre a kijelentésre igazán nem számítottam.  Oda futottak hozzám, majd A szorosan átölelt.
- Szóval m-meg bocsátottatok?
- Persze Liza ! Anyu mindent elmondott és nem tetszettt amit mondott, azt is tudom, hogy eltérített egy repülőt. Remélem te is meg fogsz Lizi bocsájtani neki,mint én!
- Már megbocsátottam! Hazudtam. Rühellem azt a nőt, csak Anna miatt mondtam ezt, nem akartam össze veszni vele újból. Gondolat menetemből Anyu zökkentett ki.
- Ugye bár ma van halloween és van két fölösleges jelmezem! Nem akartok véletlenül cukrot gyűjteni?
- Jaj anyu! Mondtuk szinte egyszerre. MI már kinőttünk belőle!!
- Ne szórakozzatok!
-Látom rajtatok, hogy szeretnétek! Tette csípőre a kezét. Mire Anna elvigyorodott,majd boci szemekkel nézett rám. Tudom mit akart , ezért megráztam a fejem.
- Na , légyszíí!
- Na jó, de ne nyavajogj ennyit,mert nagyon ciki!
- Köszi, köszi! - Ugrott nyakamba tesóm. Miután bementünk a házba, gyorsan fölvettük jelmezeinket. Egyet-kettőt igazított a ruháinkon anyu, majd elégedetten néztük meg a maskaráinkat a tükörben . A ruháink:

enyém:










A-é:




A smink csak annyi volt, hogy beletenyereltünk a sminkes dobozba és a szemünkhöz nyomtuk. Én rúzst is kentem össze-vissza a számra és kész is voltunk. Kaptunk egy-egy puszit, majd elindultunk az első házhoz. Egy kicsit veszekedtünk, hogy ki kopogjon be, de én hősiesen elvállaltam. És,mikor kinyitották az ajtót egyszerre kántáltuk a megszokott mondatot:
- Csakoit vagy csínyt?
- Mondjátok csak nem vagytok ti túl idősek a cukor gyűjtéshez? Annevel egymásra néztünk, majd megválaszoltuk a kérdést.
- Sosem lehetünk ehhez túl öregek.
- Na jól van itt egy kis cukor., most az hiányzik nekem, hogy jól rám íjesszetek! Megsimította a fejünket az idős nő és megköszöntük a cukorkát és odébb álltunk.
 A másik ház sima ügy volt. Nem kérdezősködtek többet ,és már mi se voltunk beszarva . Elérkezett az utolsó ház, az one direction ház. Na ezen már azért veszekedtünk,mert mindkettőnk szeretett volna becsöngetni. Persze,mint mindig , testőrök állták az utunkat.
- Engedjenek, már be minket,mi a fiúk barátai vagyunk!
- Ugyan hölgyeim, elhiszik, hogy sokan mondták ezt nekünk az évek során, de azért megkérdezem a fiúkat, hogy bejöhettek-e!
- Jó!
- A one direction megengedte!
- Mi megmondtuk! Bele nevettünk a képébe és vártunk.
- Amúgy, jók a jelmezeitek!
- Köszönjük, majd az őr elment. Nyitódott az ajtó és Louis lépett ki.
- Cukrot vagy csínyt! Mondtuk cérna hangon,mint a gyerekek.
- Sziasztok! Gyertek be, nyitva van.a kapu.
- Édességet,már nem is kapunk?
- Majd, ha bejöttök! A szemem elsőnek a töklámpásokon akadt meg, öt volt, tehát tuti mind az öt fiú faragott egyet. Niallén az állt " Liz". Milyen aranyos, kár hogy így elszúrta a dolgokat.

Mint látjátok belecsempéztem egy kis Halloweent a blogba. Csak annyit, hogy ez a Halloweenes fíling a kövi részig  tart ,ami kb 2 nap múlva kerül fel.Happy halloween! És remélem gyújtottatok gyertyát az elhunyt szeretteitek emlékére.