HALI MINDENKINEK!

NEM, NEM ÚJ RÉSZ LESZ HA NEM KÖSZÖNETET NYILVÁNÍTOK ANNAK AZ EMBERNEK AKI EZT A KÉPET CSINÁLTA NEKEM  ÉS E-MELLET AZ lB-M =)
THANKS NIKA!

 https://www.facebook.com/anita.racz.948011?fref=ts

7. rész ÍZELÍTŐ

SZIAZTOK ITT VAN A KIS ÍZELÍTŐ A 7.RÉSZBŐL.:



"Engem dührohamaim miatt pszichiátrián kezelnek Azóta egy hónap telt el. Niallt nem engedték a közelembe. Ma végre kiengednek innen. A lábaimat is bírom mozgatni. Mondhatni szinte teljesen meggyógyultam."

7. rész - Anya?

 igen rövidek a részek, de ez azért va, hogy sokáig bírjam húzni. 2 bocsi az esetleges helyesírási hibákért , de este van, most gépeltem be. Nem is húzom az időt, csak annyi:t jó olvasást és 1-2 pipát és komit.

-Anya te vagy az???
- Ő ,biztosan összetévesztettél valakivel.
- Nem. Te egész biztosan ő vagy .
- Hogy élted túl, és miért nem értesítettek róla engem?
- Nem értem!
- Nyugalom. Biztosan a sokk miatt van.
- Ne nézz hülyének . Megvoltam bizonyosodva róla hogy ő az.
- De te vagy az!
- Nyugi. Itt egy kis gyógyszer. Nem dőlök be ,mond el.
- Khm orvost!
- Jaj ne már.!
- Jó elmondom, csak ne kiabálj. Becsukta az ajtót és már válaszolt is.
- Tudod kicsim nem minden úgy volt ahogy látszott. Apádat szerettem, de még jóval előtte megismerkedtem egy férfival Mr Smith-szel, aki egy mosodában főnök itt Londonban .
- Ezt nem értem...
- Engedd meg hogy folytassam. Szóval mivel már nem bírtam tovább a kettős életet, így elkövettem egy sújos hibát. Az egyik pilóta jó barátom volt ezért úgy terveztük, hogy eltéríti a gépet.
- Úr isten! Te állat vagy! Ezt el kell mondom a rendőrségnek.
- Ugyan már ki hinne neked! A rendőrségen vannak ismerőseim.. Inkább folytatom a történetet.
- Úgy terveztük mindketten kiugrunk a repülő gépről feltűnés nélkül, de Jack nem élte túl . S így legalább könnyebb lett megúsznom.
- Van fogalmad mit tettél? 500 ember életét tönkre tetted. Még az enyémet is. Terrorista!-Azzal leköptem.Sírni kezdtem ez hogy lehet az anyám, és mit mondott Mr Smith és egy mosodában főnök? Úr isten ő a főnököm.Örjöngeni kezdtem a kést megragadtam amit anyám hozott be a reggelihez és megpróbáltam véget vetni életemnek, de ő ki kapta a kezemből és orvost hívott. Le kellett fogni , mert annyira kapadoztam. Az utolsó emlékem egy szúrás a karomba és nem éreztem semmit.


----
egy hónappal később:

Engem dührohamaim miatt pszichiátrián kezelnek Azóta egy hónap telt el. Niallt nem engedték a közelembe. Ma végre kiengednek innen. A lábaimat is bírom mozgatni. Mondhatni szinte teljesen meggyógyultam.Amit állítólagos anyám mondott azt mélyen magamban zártam és úgy gondoltam utána járok a dolognak és nem leszek miatta ideg beteg. A nővérek rám adták ruháimat és már mehettem is le Niall-hoz
-Szia Niall!
-Neked is szerelmem. Odajött hozzám és átölelt.
- Hello Anna!
- Hali! - Úgy örülök, hogy haza engednek.
- Én is.
- Várjatok meg , majd Niallel és Liammel. Én anyához sietek.
- Én is mehetek?  Még nem láttam és már kétéve barátok vagyunk.
- Ha annyira akarod.

- Jó napot!
- Szia!
- Mi van,?- olyan az arckifejezésetek,mintha ismernétek egymást.
- Nem ismerjük. Vágtuk rá egyszerre.
Ez nem lehet Liz apja a főnökünk. Tehát ezért ilyen aranyos velünk . Eddig azt hittem, hogy csak hasonlít a nevük és nincs közöttük semmilyen rokoni kapcsolat. Kicsit durva hogy Apa gyilkosa az anyja, és vajon tudja Anna hogy anya ezt tette velem és azért nem szólt a családjáról? S csak megjátszotta, hogy a barátom? Várjunk csak ha ő az én anyám is meg az övé is akkor testvérek vagyunk?
- Liz mi a baj,
- Semmi csak elgondolkoztam.
- Akkor mennyünk is.
- Jó. Viszont látásra.!
- Neked is.
Nem akarom elmondani ezt A-nek és Niall-nek, míg valami rossz sülne ki belőle. Inkább magam oldom meg ezt.
Egy hosszú folyosón kellett végig mennünk, míg a srácokhoz értünk.

Szia Liam! Neked még nem köszöntem.
- Nem baj. A kocsiba beszálltunk és már indultunk is a fiúk közös házába. Az utat végig beszéltük Liammel. Nagyon komoly srác , na meg megértő.
- Liz mindjárt ott vagyunk.
- Az jó.-kacsintottam szerelmemre. És tényleg ott voltunk pár perc múlva.. Az a ház olyan volt, mint egy palota számomra.A kerítés a falak is gyönyörűek, és kidolgozottak voltak.
- Gyere belljebb Liz.
-Ok.
-Ez lesz a te szobád.
- Megfelel?
- Persze.
-Ez meg ki?- kérdezte egy fekete hajú srác kissé flegmán.
- Ő Liz. Tudod akiről meséltem.
- Nekem mindegy, csak ne zabálja ki a hűtűt és ne használja a hajlakkomat.
- Ez meg mi volt? - Kérdeztem Niall-tól.
- Ő ilyen az idegenekkel.
- És ő ki?
- Ő a jegyese Perrie!
- Szia Perrie!
- Hello! Bocsánat Zayn miatt, de kicsit feszült az esküvő előkészületei miatt.
- Semmi baj. Gratulálok nektek!
- Köszönöm Zayn nevébe is.
Nem tudom mi van ezzel a Zaynel, de kicsit furcsa szerintem, de vissza a valóságba. Lehuppantam ágyamra, letettem lila járókeretemet és olvasni kezdtem. Valaki bekopogott ajtómon, így letettem a könyvet.
- Bejöhetek?
- Igen. Nem zavarsz.
- De mit szeretnél?
- Csak beszélni veled.
- Részemről rendben Harry.
- Szóval éreztél olyat hogy a gyomrod is beleremeg valamibe, vagy hogy látod szenvedni azt akit szeretsz és az az miatt van,mert az ő barátja megbántotta?
- Mit akarsz ezzel mondani Hazz?
- Szeretlek, szerelmes vagyok beléd.
- Harry nem foglak e-miatt bántani, vagy lenézni, de én Niall-t szeretem.
- Tudom, tudom, de nem látod amit én? Niall állandóan megbánt. Ebből látható, hogy nem biztos benne mit is akar tőlled. Én tudom és be is vallom.

- Hazza, ha ezzel azt akarod elérni, hogy össze ugrassz Niall-el nem sikerült.Különben is csak jót akart nekem.
- Jót, amikor miatta majd nem meghaltál? Tisztában voltam azzal, hogy Harrynek igaza van, de én csak Niall-t tudom ennyire szeretni., hogy ezt elviseljem.
- Hazz legyünk csak barátok, és ne szóljunk erről az "Ír manónak".
- Nem értek ezzel együtt . Én jobban szeretlek és én sose hagynálak magadra. Belenéztem gyönyörű íriszébe, és azon kaptam magam, hogy megcsókolt. Valaki benyitott a szobámba. Ez Hazzt látszólag hidegen hagyta és még akkor is engem csókolt.

6. rész

íme egy kis ízelítő:

Niall szemszöge:

"Alig bírom könnyeimet visszatartani. Nagyon szeretem Lizt. Nem akarom újra elveszíteni.Ez meg hogy kerül ide. 
-Szia Harry.
- Hello Niall!
-Hogy van Liza?
- Hát nem túl jól.- e- mondatomnál elcsuklott egy kicsit a hangom és ezt szerintem Harry is észrevette.
- Mert?- Mi van vele? 
- Kómába van!"

6. rész. Élet nékülem ?

sziasztok itt a 6. rész pipáljatok, komizzatok. Vannak benne szóismétlések tudom. Jó olvasást!


Harry szemszöge:

Nagyon kómásan ébredtem. A fejem fájt . Nem tudtam hogy kerültem fel az ágyra ezért  a farmeromhoz kaptam . Megkönnyebülten tapasztaltam hogy rajtam van és nem csináltam semmi olyat, amit nem akartam. Tovább töprengtem és hirtelen eszembe jutottak tegnapi cselekményeim. Részeg voltam úristen! De hol van Ann. Jaj biztos valami hülyeséget  csináltam vele ami nem rám vall. Ekkor megláttam egy levelet amin ez állt:
                                                   "kedves Harry!"
                              "BOCSÁNAT, HOGY CSAK ÚGY SZÓ NÉLKÜL 
                               MAGADRA HAGYTALAK, DE LIZÁT ELÜTÖTTÉK.
                               EZ NE VICC. MOST A KÓRHÁZBA MEGYEK. HA
                               KIJÓZANODTÁL AKKOR TE IS JÖHETSZ."
                               
                                                                      Anna

Hogy mi? Mindegy már rohanok is  a kórházba.  Fölvettem a zöld sapkám és a szürke nadrágom egy fehér pólóval. Cipőmet majdnem elfelejtettem fölvenni úgy siettem. Kocsiba ülés előtt kicsit kiszellőztettem a fejem ,mert nagyon ideges voltam. Elvégre Lizáról van szó. Már a meet and greet alatt is megkedveltem őt. Szegény lány, de remélem erős lesz ,mint mindig. Végül beültem a járműbe és egyenesen a Paul Hospitalnak vettem az irányt. Az út hosszadalmas volt, de megérte. A recepcióstól megérdeklődtem hol van .
 -Az 51. kor terembe. 
- Várjon uram a 3. emeleten. Ne mennyen be, majd csak akkor ha az orvosok is szólnak.
- Értem. Köszönöm! fölrohantam a 3.-ra és egyből Niall-t pillantottam meg.

***
Niall szemszöge:

Alig bírom könnyeimet visszatartani. Nagyon szeretem Lizt. Nem akarom újra elveszíteni.Ez meg hogy kerül ide. 
-Szia Harry.
- Hello Niall!
-Hogy van Liza?
- Hát nem túl jól.- e- mondatomnál elcsuklott egy kicsit a hangom és ezt szerintem Harry is észrevette.
- Mert?- Mi van vele? 
- Kómába van!
- Hogy, hogy hogyan?
- Tudod elég hülyén viselkedtem a randi végén. Szakítani akartam vele.
- De te mondtad hogy szereted.
- Nem tudom akkor mi ütött belém. Az a lényeg hogy Liz , mint a kis őrült rohant és semmi sem érdekelte, szinte mindenen keresztül ment.
- Te nem vagy százas. Idióta, most nézd mit tettél. Nem elég az hogy összetörted a szívét még meg is hallhat. 
- Hallgass már Hazz!
- Nem, nem hallgatok el.
 
***
A szemszöge:

Ti meg mit  csináltok!
- Úr isten Harry! Mit csinálsz Niallel mindjárt megfojtod,te hülye!
- Na ebből elég. Orvost orvost, hol van egy orvos. Mivel egy lélek se segített nekem saját magamnak kellet szét választanom a két kis kakast.
- Elég ebből. Azzal nem bírtok segíteni neki hogy ölitek egymást!
- Igaza van Harry. Nem gondolod!?
- Igen.
- Akkor most szállj re rólam.
- Bocsánat Niall.
- Semmibaj tesó. 
- Azért jó kis edzés volt?-Vigyorgott Harry.
- Fogd be Hazza.
****

"Az élet egy bazi nagy harc, amit nagyon nehéz megnyerni, valaki elesik, valaki túléli, de én küzdök amíg csak lehet és, amíg van kiért"
----
Szemeim kipattantak. Nem tudtam hol is vagyok ezért körül néztem. Négy fehér fal, fertőtlenítő bűz,járókeret csattogások ez nem lehet más, mint a kórház. Hazaakartam menni ezért a karomból az infúziót kitéptem és futni kezdtem volna ha lábamat mozgatni tudtam volna , de nem sikerült, ezért rémülten kiabáltam orvos után.
- Ez nem Liz? Csapták meg ezek a szavak fülemet. Azzal már bent is voltak a kórtermemben.
- Jól vagy?
- Hát lehetnék ennél jobban is.
- Igaz!
- Hívom az orvost!
- Azt megköszönném Hazz.
- Várj Harry én is megyek utánad!
-Liz!- Sajnálom.
 - Sajnálod ? Ugyan már te tehetsz mindenről! Ha nem hajt a pénz akkor mi még együtt lennénk!
- De hiszen most is együtt vagyunk!
- Döntsd már el mit akarsz!!!
- Tönkre tetted az életem!
- Még hogy én.?
- Emlékszel ha én nem lennék már lassan 5 éve halott lennél?
- Jobb lett volna ha meghaltam volna!
- Nyugi Liz!
- Hogy is fejezhetném ki irántad jobban szeretetemet, mint, hogy:
- Szóval leszel a feleségem?-Azzal a kis szőkeség letérdelt és kinyitotta gyűrűt rejtő dobozt.

- Nem!
- Ez nekem túl korai.
- Szeretsz?
- Talán igen. Jaj Ír manóm persze hogy imádlak.
- Akkor meg mi is az akadály?
- Már mondtam túl fiatalok vagyunk!
- Kérdezz rá 3-4 év múlva !
- Addig nem bírok várni!
- Khm Jó napot Miss Bennett!
- Magának is Doktor úr!-szakított meg minket a doki.
- Ki menne Mr Horan?
- Persze.

- Bocsásson meg kisasszony, de meg kell vizsgálnom alaposan.A vizsgálatok 2 órát vettek igénybe. Addig barátaimat be sem engedték hozzám. Minden egyes perc egy örökké valóságnak tűnt míg végre benyitott az orvos. Mivel arcáról semmit se bírtam leolvasni, állapotomról kezdtem el faggatni.
- Ön a körülményekhez képest jó állapotban van.- UHH nagyon meg könnyebültem, nos túlságosan is, mert most jött a "de" rész.
- De a lábát valószínűleg nem bírja majd használni! Könnyek szöktek szememre nem bírtam elhinni, alig hogy visszakaptam Niallt most ez. Miért ver a sors pont engem!
- Nyugodjon meg egy kicsit!
- Niallt behívná?
- Természetesen. Már vége a vizsgálatoknak.

- Mit szeretnél kedvesem mondani?
- Szeretlek.
- Én is.
- Akkor is ha nem lesz már csak egy lábam?
- Nem értelek.
- Niall hát nem érted? Orra alá dörgöltem azt a papírt amin a vizsgálat eredményei vannak.
- Nem érdekel szeretlek. Most úgy öleltük egymást, mint még soha. Talán ez kell ahhoz hogy a sors minket újra összehozzon,?

**
20perccel később:

Elgondolkoztam eddigi szánalmas életemen, s arra jutottam hogy jobb lenne nekem máshol valami más világba, ahol nem érzek semmit. De. mindig csak ez a,de. Niall összeomlana , talán meghalna miattam amit nem akarok ... Eddig is túléltem mindent. Ez is menni fog. Ezt mindig anyukám mondta kiskoromban kicsit viccesen:
 
 "Az élet egy bazi nagy harc, amit nagyon nehéz megnyerni, valaki elesik, valaki túléli, de én küzdök amíg csak lehet és, amíg van kiért" Mekkora igaza volt anno. 
Meghoztam az ebédet!
- Köszönöm ! O-oda tegye ! Ezt nem hiszem el! Nem hittem a szememnek  csak annyit bírtam kinyögni:
-ANYA?

5. rész. Imátkozz!

 Most egy kicsit megjött az ihletem, de ezek után kb egy héten egy rész lesz. Az 5. részről csak annyit hogy nem valami hosszú, de így higgyétek el izgibb. Remélem lesz 3 pipa, és komment se ártana. Nem is húzom az időt, jó olvasást.



Mi tettem. Most űztem el mellőlem  életem szerelmét. Szégyenembe a takaró alá fúrtam fejem és gondolkoztam eddigi életemen. Hirtelen fölugrottam, mert hangos dudálás, majd hatalmas csattanás zaja csapta meg fülemet. Az ablakon kinéztem, de mivel nem láttam semmit, ki mentem az utcára, és akkor láttam csak, hogy  két autó eleje totálisan szét van roncsolva.  A két jármű között pedig, egy nagy vér tócsa volt látható. Én először a vértócsa felé vettem az irányt. Szörnyülködve tapasztaltam hogy a gazdája Liz Megnéztem pulzusát,ami gyenge volt..Második lépésem az volt hogy föl hívtam a mentőket. Mivel nem vagyok szívtelen megnéztem, hogy jól vannak-e az autóban ülő személyek. Örömmel tapasztaltam, hogy ők legalább eszméletüknél vannak.
-Jól van asszonyom?
- Hát lehetnék jobban is, de a körülményekhez képest elég jól.
- Mondja hol érez fájdalmat?
- A fejemnél.- azzal kiszállt járművéből.
- Megtudja mondani nekem a nevét?
- Persze.Mrs Osmer a nevem, de szólíts csak Sara-nak.
- Rendben Sara. Hozok magának egy kis borogatást a fejére.Meg egy takarót.Ekkor mintha szorítást éreztem volna karomon, ezért hátra fordultam.
- Bocsánat.
- Még is miért?
- Azért a lányért, de kirohant elénk.Láttam ahogyan ölelgetted, csak ezért.
- Ez az én hibám,mert előtte nagyon megbántottam őt. Idegesen nyúltam a szekrény aljára a borogatásért meg a takaróért. Miközben könnyeimmel küszködtem, meghallottam a mentők szirénáját. Gyorsan kiszaladtam a házból, mert nem akartam Liz nélkül menni.
- Jó napot!
- Magának  is fiatalember!
- Nézze ő a barátnőm. Magukkal mehetek?
- Természetesen, ha nem akadályozza a munkákat.
- Persze, hogy nem...
- A személygépkocsi vezetői milyen állapotban vannak?
- Még eszméletüknél vannak, de az egyiknek csúnyán beszorult a lába a másikkal szinte semmi baj. Azzal bepattantam a mentőautóba. Egész úton Szerelmem kezét fogtam és imádkoztam, hogy túlélje ezt a szörnyűséget.Hát mit is mondjak, az ember akkor jön rá mennyire szeret valakit, amikor az a legnagyobb bajban van...

***** *****

 Anna szemszöge:

Harrynél már csak nem két órája vagyok és egyszer sem unatkoztam. Sokat táncoltam és énekeltem, de már nagyon elfáradtam s ezért le is ültem.

- Mi van talán nem tetszik a buli? -kérdezte tőlem a kis göndör.

- De, nagyon is.

- Akkor nem értem miért ülsz itt? 

- Gyere táncolni!

- Nem.

- Hát akkor nem ismerlek téged. Gyere na! Egyszerűen nem bírtam ellenállni azoknak a gyönyörű zöld szemeknek, és táncolni kezdtünk. A kissé erotikusra sikeredett tánc után az  ittas állapotban lévő Harry is szusszant egy kicsit. Így végre nyugodtan sms-ezni tudtam volna Lizával, ha nem hív fel egy bizonyos személy.

- Szia te vagy ugye Anna?

- Igen, de kivel beszélek?

- Niall vagyok.

- Mi történt Lizzel hogy az ő telefonjáról hívtál?- kérdtem számon Niall-t.

-  Lizt, Lizt.. Elütötték.-hadarta.

- Hogy mi? Most mond el szépen lassan.

- Jól halottad. Elütötték. 

-Nem hiszem el. Biztos hogy ő?

- Egész biztos.

- Értem. Szia, azonnal oda megyek! Az előbbi beszélgetés után kicsit sokkos állapotban voltam. Kellet még két perc arra hogy fölbírjam dolgozni, ami több-kevesebb sikerrel végződött, de bekellet mennem a kórházba. Hazzt bevonszoltam az ágyába és ráteríttetem takaróját, majd írtam neki egy levelet.

fél órával később:

Most értem be a kórházba. A portástól megkérdeztem hogy hol van Liz. 

- A 3. emeleten és azt hiszem 50-es kórterem.

- Köszönöm a segítséget. Mindenen keresztül rohantam, annyira féltettem drága barátnőmet. Niall, Niall! Kiabáltam rá a velem szemben lévő fiiúra.

- Szia!

- Hol van Liz?

- Ott abba a kórterembe, de ne menj be, hidd el engem is kizavartak onnan.

- Hogy van?

- Nem túl jól. Egy kicsit stabilizálni tudták az állapotát, de komában van.

-Te..tessék? Mondtam zavartan. Szememből  a sós könnyek,mint a láva úgy törtek elő.

- Hidd el nem csak neked fáj. Nyugodj meg egy kicsit.

- A sírással nem érsz el semmit, csak még jobban fájni fog. Legfeljebb csak annyit tudsz most tenni, hogy imádkozol érte, ahogyan most én is teszek.

előzetes: 5.rész

Úgy döntöttem ezek után mindig kaptok egy kis ízelítőt a következő részekből, mivel mostanába csak úgy özönlennek az ihleteim meg írtam a kövi részt, ami 3 nap múlva fog kb landolni. Jó olvasást:

" - Még eszméletüknél vannak, de az egyiknek csúnyán beszorult a lába. Azzal bepattantam a mentőautóba. Egész úton Szerelmem kezét fogtam és imádkoztam, hogy túlélje ezt a szörnyűséget.Hát mit is mondjak, az ember akkor jön rá mennyire szeret valakit, amikor az a legnagyobb bajban van."

Egy kis előzetes!

Mivel ma kedvet kaptam tollat ragadni, így megírtam a kövi részt , ami kb hétfőn vagy vasárnap landol, mert akkor gépelem be! Itt egy kis előzetes azért, hogy ne hagyjatok cserben:


" Fáradt vagyok. Nem csoda, hisz éjfél van. Már azt hittem soha nem jutok ki innen, olyan hosszúak voltak a folyosók. Mivel barátnőmet nem láttam, ezért kétségbe esetten keresni kezdtem, mikor kiugrott valaki vagy valami a bokorból. Futni kezdtem, mert az a "valami! követni kezdett. Már föladtam, már azt hittem végem, mikor....."

Hát ennyi! TUDOM EBBŐL NEM DERÜL KI SEMMI, CSAK HOGY MONDOM: Ne hagyjatok cserben!

4. rész. LENNI VAGY NEM LENNI?

 Sziasztok! Mivel tegnap megjött az ihlet egyből tollat ragadtam. Nos ez mint láthatjátok, ez a rész lényegesen hosszabb lett , mint a többi. Köszönöm a 3 pipát és azt az 1 szem föliratkozót. Remélem pipáljátok majd és velem tartotok továbbra is. Nem untatok tovább senkit. Jó olvasást!

 ************************************************************************************



Egyre közeledtem Liz felé.Minden egyes léptem egy örökké valóságnak tűnt, de megérte. Belenéztem "szerelmem"  íriszébe s egyre inkább kívántam ajkait. Eleinte féltem, de aztán nem bírtam ellenállni, és megcsókoltam . Gyors de még is szenvedélytől teli volt. A csók után kínos csend alakult, és nekem kellett ezt megtörni.
- Liz!
- ŐŐŐŐ.-hebegett még mindig csókunktól.
- Nyolckor fel jössz hozzám? Nem szólt, csak bólintott, ami azt jelent hogy igen.
-Akkor Szia Niall! én erre egy kicsit elvörösödtem, hisz olyan édesen mosolygott. Egy kicsit elgondolkoztam. Gondolat menetemből, csak Harry tudott kizökkenteni.
- Na mi történt?
- Semmi!
- Ne legyél szégyenlős, mert láttam!  Harry zavaróan szélesen mosolygott, ezért mondhatni válaszoltam kérdésére.
- Nagy hülyeséget tettem. Hazz szájáról leolvadt a mosoly és fölvette komoly arcát.
- Pedig úgy láttam hogy jól elvoltatok.
- Csak egy ártatlan csók volt!
- Biztos Niall?
- Aha! - és arcomat a padlónak szegeztem, hogy Hazza semmit ne tudjon leolvasni róla.
- Hát én nem úgy láttam. Különben is hazudsz!
-Nem is!
- Jaj ír manó, látom rajtad. Mindig akkor szoktad a padlót nézni.
- Na jó!
- Felhívtam magamhoz Lizát!
- Az király! Tudtam hogy megtudod csinálni.Harry finoman végig borzolta a hajam és vissza tért az utánozhatatlan Harry mosoly az arcára.
***
Liz szemszöge:

 Fáradt vagyok. Nem csoda, hisz éjfél van. Már azt hittem soha nem jutok ki innen, olyan hosszúak voltak a folyosók. Mivel barátnőmet nem láttam, ezért kétségbe esetten keresni kezdtem, mikor kiugrott valaki vagy valami a bokorból. Futottam, mert az a "valami! követni kezdett.  Föladtam, már azt hittem végem, mikor Anna kuncogását hallottam.
- Ann! Ez kurvára nem volt vicces. Megijesztettél!
- HIHI! Bocsi, de ezt nem hagyhattam ki! Különben is Harry mondta.
- Szóval Harry! Ez a pasi Mekkora idióta!
- Nem is az!-Nézett rám szúrós szemekkel Anna.
- Ha nem lenne az, talán ilyen baromságokkal tömné a fejed?
- Jól van na! Én kértem meg, hogy adjon szívatási tippeket, mert te nem dőlsz be semminek.
- Hát most igen bedőltem. Örülsz ?
- Azt hittem fogok, de nem igazán.
- Na ugye?
- Igen! Bocsi!- Azzal mintha mi sem történt volna, mint az ovisok, ugrándozva mentünk tovább a dolgunkra.

***
Niall szemszöge
 Három óra telt el azóta hogy Lizát láttam. Fura, mert olyan érzés mintha ezer év telt volna el azóta. Nagyon izgatott vagyok. Nem tudom mit mondjak neki. Úristen segíts, és körmömet rágcsálni kezdtem. Talán csak annyit kell mondanom: "szeretlek". E gondolatomra elnehezedtek pilláim és elaludtam.


****
Liza szemszöge

Reggel korán keltem.Oda mentem a tükörhöz és belenéztem,mivel úgy néztem ki mint egy zombi ezért rendbe tettem magam. Fogmosás után egyből öltözni kezdtem. Mivel nem tudtam pontosa mit tervez Niall, egy fehér csőnadrágot,matrózpólót és kedvenc fekete színű converse surranómat öltöttem magamra.

Osonva vettem az irányt az ajtó felé, mert nem akartam elmondani A-nek a Niall-os találkát,mert tudom milyen. Elakarna ő is menni, pedig tudná hogy randira megyek és ezáltal elrontaná. Jó, tudom bunkóság, de Anna nagyon ünnep rontó tud lenni néha. Ez az már az ajtó előtt vagyok és Ann nem is vett észre. Kicsit korán kezdtem el örülni. Pont ebben a pillanatba A jött ki szobájából és azonnal rám zúdította kérdéseit.
- Hová mész?
- Őő! csak boltba!
-Ilyen csinin?
- Ez csak egy nadrág egy pólóval és cipővel.
- De te sose szoktál így kinézni.
- Jaj ne faggass. Te is tudod hogy nem szeretem ha túl sokat kérdezősködnek tőlem.
- Na! Áruld el és nem faggatlak tovább.
-Nem érdekes!
- Mond el!
- Niall-el találkozom.
-Vigyél engem is!
- Üüm!
- Tudtam úgy tudtam.
-Nem fogtad fel hogy ez egy randi?
- De!.- és barátnőm morcos tekintettel bámult engem.
- Kérlek!
- Na jó. Egyeztem bele. Jaj ezek a boci szemek mindig meghatnak. Anna még egy óra öltözködés után sem volt hajlandó lejönni az emeletről. Gondoltam, itthon hagyom, de ő mint mindig épp jókor volt kész, és azt kell mondanom nagyon gyönyörű volt.
Aztaa! Néztem őt kikerekedett szemekkel.

- Szép vagyok?
- Nem!
- Akkor szaladok a másik ruhámért átcserélni!-mondta A kicsit szomorkásan.
- Úgy értem gyönyörű vagy!
-Köszi!
- Most vissza kaptad a szívatást.
-AHA,biztos, de menjünk,mert elkésünk.
Mivel én nem tudok vezetni Annek kellett. Ennek nem örült, mert attól félt össze gyűri a ruháját.
Az út kb 30 perces volt. Kiszállásunkkor alig hittem a szememnek olyan szép ház fogadott minket. A csengőt nyomva elkezdtem berezelni, de Anna, mint mindig megnyugtatott.
- Hello Niall!
- Szia! Vagy inkább sziasztok?
- Ő! Én nem szeretnék itt lábatlankodni, Harryhez szeretnék menni csak nem tudom hol lakik és megszeretném ismerni. Niall amikor elmagyarázta neki hol lakik, egyből betessékelt és önteni akart volna egy kis bort,de nem hagytam, így a vörösbor a gyönyörű szép fehér szőnyegre csöpögött.
- Bocsánat! Előbb kellett volna szólnom.
- Nem baj! Ez nálam minden napos dolog.
-Értem. Mit hittem, hisz gazdag.. Arcom vörös lett mint, a rózsa.
- Nem kell zavarban lenned emiatt . Gondolom furcsa neked az, hogy gazdag vagyok.
- Hát igen. Egy mosolyt erőltettem arcomra, amit ő is viszonzott. Istenem miért kell neki olyan elragadóan szexyn mosolyognia?.

***
Niall szemszöge

Annyira kívántam ajkait, hogy már nem tudtam nem ellenállni nekik és megcsókoltam. Látszódott rajtunk hogy csak úgy lángol köztünk a szerelem.Vacsorázni nem mentünk el egy puccos étterembe, mert  Liz egy egyszerű lány biztos nagyon nem örült volna valami írtó drága kajának és egy teljesen kiürített étteremnek. Ő sose szerette a felhajtást, meg amúgy is, nem szívhez szólóbb egy a saját kezemmel készített vacsora.?
Már a csirke combot ettük, mikor a szobámba hívtam.
- Gyere velem Liz!
- Mit csinálunk, mi akarsz?
- Nem érdekes csak kövess. Ő bele egyezően bólintott egyet. Mikor beértünk a szobámba elfelejtettem mit is akartam és akkor megszólalt belőlem az ördög.
- Köztünk nem lehet semmi. Hát nem látod gazdag vagyok te meg egy senki. Menj haza és ne keress többé.- mondtam fenyegetően. Nem tudom mi üthetett belém, csak azt láttam hogy  szerelmem arcáról a könnyek versenyt futva gördültek le . Leakartam törölni őket, de ő  szinte mindenen keresztül menve futni kezdett.

***
Liza szemszöge.

Hogy is gondolhattam azt hogy újra összejövünk Niallel, hisz ő egy pop sztár és nem kér belőlem. Különféle színésznők énekesnők  sorakoznak ezrével az ajtaja előtt bárkit megkaphatna. Most a szégyentől futni kezdtem megállás nélkül mindenen keresztül menve. Mivel a lámpák eltűntek, így a sötétbe kellett tovább futnom a hotelig. Hirtelen ,mintha dudaszót és fékcsikorgásokat hallottam volna egyszerre. S utána nem éreztem, nem hallottam semmit. Ekkor minden létező fájdalmam eltűnt.Mint az előbb említettem :Nem hallottam senkit , semmit többé.........