16.rész -Nincs bocsánat !

Sziasztok ! Bocsi, hogy mostanába mindig kések, de tanulás téren nem áll jól a szénám meg most nem is tudok nagyon gondolkozni , magán ügy miért, de egy a lényeg megpróbálok hamar részeket hozni. Majd tavaszi szünetbe 3 részt is megírok és így valahogy bepótlom Nem rizsálok többet JÓ OLVASÁST!

  ***



Már vagy egy órája lépkedek a macska köves utcákon . A  környék kihalt , az eső eleredt . Tisztára olyan ez mint egy szellem város . A kabátomat  szét áztatta az eső , ekkor megpillantottam  a Diamond sreet-et . Anna lakását. Becsöngettem , és imádkoztam , hogy kinyissák az ajtót. Már vagy ötször csöngettem míg végre kinyitották.
- Szia Lisa!
- Szia anya! - Azzal  kivágtam a kaput . Abban a pillanatba  nem érdekelt , hogy mit teszek, egyszerűen elfogadni  h. anya okozta a repülő szerencsétlenséget. Gyorsan beszaladtam a háló szobába. Hátra vágtam magam az ágyon és akaratlanul is  elsírtam magam. Ekkor becsapódott a bejárati ajtó , s anyu lépteire lettem .figyelmes,majd benyitott hozzám.
- Mi a baj kicsim?
- Még te kérded? - Mondtam lenézően.
- Még mindig bánt amit tettem?
- Hát persze! Te mindig azt mondtad "Az erőszak nem megoldás".
- Ó kicsim , ha visszafordíthatnám az ....
- Az időt?! - Vágtam szavába.
- Igen! A hangja elcsuklott, s ez követően megölelt. Mielőtt még elgyengültem volna közbeszóltam.
- Engedj! Ez nem fogja visszahozni aput!  Amúgy is csak azért jöttem, hogy elmondjam neked , hogy sose fogok megbocsájtani. Persze Ann előtt meg kell játszanom magam.
- De kicsim! - Nem vártam  meg , hogy befejezze a mondatát, végig gázoltam a házon és kimentem. Anyu nem jött utánam. Szerintem csak felfogta amit próbáltam magyarázni neki. Gondolat menetemet megszakítva bementem egy pékségbe . Gondoltam "meglepem" valamivel a srácokat. Mellesleg ez volt Harry első munkahelye. A híres Harry Stylesé... Sokat vártam mire sorra kerültem.
Azt hiszem ennyi időt még nem töltöttem egyetlen egy  egy üzletben sem. Valószínűleg azért van ez a nagy tömeg , mert ez a hely híres a directionerek körében.... Egy és fél órát kellett várnom , de sikeresen  megkaptam a hét kakaós csigát és a bagettemet . Mivel a lábam már tisztára  elzsibbadt busszal mentem haza. Mikor felszálltam gyorsan leültem egy számomra megfelelő helyre és bekapcsoltam az Mp3 lejátszómat, majd az üvegen keresztül néztem a kivilágított London utcáit.  Igazából nem volt nagy látványosság, de én még is, talán csak megszokásból sokáig bámultam kifelé . Nagyon álmos voltam és a fiúk is hiányoztak. Csak is rájuk tudtam  gondolni na meg persze arra,hogy mindjárt elalszom.Alig telt el félóra már le is szállított . Innen már csak öt percet kellet gyalogolnom, hogy elérjem a 1D házat. Mikor haza értem köszöntem, de rá kellett jönnöm, hogy egyedül vagyok a házban . Úristen a fiúk jó sokáig próbálhatnak, hogy még nem értek haza. Na mindegy is gondoltam lefekszem, mert nagyon álmos vagyok.Lepihentem a kanapéra,majd lecsukódtak a szemeim.....

















------

15. rész

 Sziasztok! Ez a  rész sem lett valami nagy durranás, őszintén szólva ez lett szerintem a legbénább rész.De remélem valakinek tetszeni fog. Hát nem találtam erre jó címet, ezért nektek kell adni, ami nagyon nehéz, hisz nem történik benne semmi. Na nem rizsálok többet ! Jó olvasást! jah és kövi rész 2 hét múlva jön sorry =/



Mikor hazaértem, nem az fogadott, amit vártam. Nem volt veszekedés, se haj tépés , kellemesen csalódtam.A nappaliban álltam, Harry és Niall a kanapén aludtak, Zayn pedig Perrivel sürgött -forgott a konyhában , Louis pedig valamit mókolt a telefonjával.De Liam és Anna sehol sem voltak. Mivel nem hallották, hogy jöttem nekem kellett elsőnek köszönni.
- Hali srácok! Zayn kezéből kifordult a kés, s a földön landolt. Elém futott,majd átölelt.
- Szia csajszi! mondták egyszerre Pezz-zel. Örülök, hogy vissza jöttél! Hol voltál?
- Csak sétáltam!
- Értem , de ne íjeszgess minket,mert majdnem egésznap téged kerestünk, már azt hittük, hogy valami butaságot csinálsz.
- Én butaságot! Ch.. !
- Jól van, na csak féltünk, hisz a barátunk vagy ! Ugye Perrie!
- Igen, helyeselt .!
- Hogy,hogy Niall még itt van? Azt hittem már rég elüldöztétek!
- Hát az a helyzet, hogy a banda nélküle , nem megy, meg amúgy sincs miért haragudnunk rá, hisz látszólag kibékültél vele. Szóval kibékült mindenki vele.!
- Hát igen, hosszas gondolkodás után megbocsájtottam neki!
- Az jó, de nekünk mennünk kell, már így is késésben vagyunk az albummal!Niallnak pedig megígértem, hogy fölébresztem , ha megleszel! Szegény nagyon fáradt volt !
- Értem akkor mire vársz! Mire Zayn bement a szobájába felöltözni.
- Perrie! Nem tudod egész véletlen, hogy hol van Anna?
- Hát Liam nem mondta , hogy hova mennek, de szerintem randira.
- Okés, csak azért , mert most haza kell mennem!
- Hogy értve haza? Hisz ez az otthonod vagy nem?
- Igen!
- Akkor mi a baj? Nem akartam elmondani neki az igazat , legalább is nem most. Nem akarom, hogy tudja , hogy milyen szörnyűséget tett anya. Talán még meg is utálna. Én is utálom magamat, mert hazudok, de nem akarom elmondani. Igazából én is undorodok tőlle, de még is csak az anyám. E gondolatom végére, fázis késéve , kinyögtem valami használhatót.
- Meg kell látogatnom Anna szüleit, hisz ők neveltek fel!
- Ó értem. Mikor mész?
Most! Akkor szia! Csá! Majd holnap este , ha haza jövök, még beszélünk!
- Szia! Úgy legyen! Bementem a "szobámba" és  a gardrób felé vettem az irányt, bele raktam a ma vásárolt holmikat,majd kiválasztottam egy   megfelelő öltözéket:

Miután fölvettem a ruháimat , bele pakoltam egy - két holmit a táskámba,majd Niallhoz vettem az irányt, aki még mindig aludt, hiába keltegette Zayn. Mire Zayn segítség kérően nézett rám, én persze jó kislány módjára segítettem is neki, megcsókoltam Niallt, persze az Ír manó erre elvörösödött és vissza csókolt.
- Ez volt kicsim a legjobb ébresztőm egész életembe!
- Köszönöm! Ebbe bele vörösödtem, ezért elfordultam.Nem sokára mindenki elindult a dolgára, így én is azt tettem. Elindultam ahhoz a személyhez , aki tönkre tette az életem, akit történetesen  anyának kell hívnom.

14. RÉSZ Megbékélés

 Pacsi "mindenkinek" látom nem naon érdekel senkit a blog, de nem baj túl élem, az utóbbi 1-2 hétben sok pozitívum ért na meg most volt is kedvem írni , na meg egy fiú  is segített ebben, idézőjelben segített xd . Na jó , nem rizsálok többet , a lényeg az , hogy hagyjatok nyomot magatok után ! JÓ OLVASÁST!


Tűnj el a szemem elől te f..sz! -mondta haj tépve Harry.
- Hogy minek neveztél? Alig mondta ki ezeket a szavakat Niall, már a földhöz is teremtette Hazzt, de Harry magával rántotta, így kénytelen voltam közbe szólni .
- Hagyjátok békén egymást! Béküljetek ki már ebbe az életbe, hisz a legjobb barátok vagyunk! A fiúk türelmesen végig hallgattak, majd újra ütés mért egyik a másikra. Szinte már könnyek gyűltek a szemembe, látván, hogy a két legjobb barátom ölre megy, de nem tehettem mást. Ha közéjük állok, lehet, hogy engem is megütnének és nem szeretnék vissza ütni. Egyszer csak szó szerint kifeküdtek maga tehetetlenül feküdt,mind kettőjük a földön. Fölálltam a kanapéból és Harryhez,majd Ninihez mentem.
- Jobban vagytok? Ha egyátalán lehet ilyen helyzetbe ilyet mondani. Még mindig a földön feküdtek s mindkettőjük orra vérzett .
- Azt hiszem ki kell békülnünk! Mondta szuszogva Hazz , Niallnek.
 - Egyetértek veled barátom !Harry , mint ha mi sem történt volna , felállt és fölsegítette barátját. Ekkor felém néztek sejtelmesen , majd megszólaltak.
- Csoport ölelés!
- Rendben tesó! Olyan jó volt végre újra boldognak látni őket , újra barátokként.

Liza szemszöge:
Ezernyi kérdés kavarog a fejembe . Talán Niall nem is szeret igazán? Talán miattam vége lesz a bandának? Vagy talán még rosszabb : SOSE LESZNEK MÁR TÖBBÉ BARÁTOK?  Áhh , én rontottam el az egészet, ha nem jelenek meg az életükben , még mindig barátok lennének. Különben sem keresett soha Nialll, szóval elképzelhető , hogy csak egy játék szer vagyok a számára. Feladom! Kibuktam az előző 1-3 hónap eseményeitől, főleg  a "Niall , és a bandás dolog" meg az, hogy anyu okozta még pár évvel a repülő balesetet  . Ahogy előtörtek a "régi" emlékek, végvetetlenül zokogni kezdtem, pulcsi ujjammal letöröltem a könnyeket, de ez sem segített. Közben az eső is megeredt, talán az égiek is sírnak velem

együtt.Na, de mindegy is egy kis shoppingolás majd csak kijózanít, felfrissít. Először bementem egy ruha üzletbe, vettem magamnak egy-két "normális" ruhát, majd egy újabb ruha boltnál kötöttem ki . Szebbnél szebb ruhák voltak. Na jó egy kicsit becsömörlöttem a sok ruha láttán , mert sose voltam  ruha bolond vagy hogy is nevezik. Belevettem magamat a sorok közé , de semmi jó ruhát nem találtam, vagy is inkább szartam a kínt. Még egy sort átkutattam és mit láttam? One directionos cipők, táskák és ruhák na meg egy hatalmas 1D karton baba . Nem igaz , hát sehol sem lehet nyugtom? Unom már, hogy mindig ők vannak a középpontba, de ezt sajnos meg kell szoknom. Nem nem hiszem nem fogom. Hajj! Dühömbe, szinte kivágtam magam az ajtón . Leültem egy padra és bekapcsoltam az mp3-mat . Próbáltam ellazulni és nem gondolni semmire, de akkor az első szám ami megszólalt az 1D Little things volt. A számhoz kaptam a kezem és elöntött az érzelem újra sírni kezdtem....

A szám végén felálltam , a zokogásom közepette elgondolkoztam, és arra jutottam, hogy elindulok haza a fíúkhoz , az otthonomba, ahol szeretnek. Mert szeretnek legalább is remélem.Minden haragom amilyen gyorsan jött olyan gyorsan szállt el, rájöttem, hogy reggel csak azért nem vettek figyelembe, mert nagyon haragudtak Niallre. S ez teljesen lefoglalta őket, lehet , hogy kicsit bunkóság volt , de akkor is kedvelnek be kell látnom. Szépen - lassan haza battyogtam a macska köves utcákon, közben a nap is kisütött és szivárvány látszott az égen, ami engem őszintén szólva megmosolyogtatott.....